Íme néhány hírhedten nehezen kezelhető anyós a történelem során, akik a maguk módján beírták nevüket a köztudatba. Ezek az asszonyok nemcsak családtagjaik életét nehezítették meg, hanem a kultúra és a társadalom alakulásában is fontos szerepet játszottak.

Liszt Ferenc neve is felmerült a beszélgetések során, amikor a botrányhős táncosnő, Lola Montez került a középpontba.

Bona Sforza, a milánói hercegnő, 1518-ban lépett házasságra I. (Öreg) Zsigmond lengyel királlyal, aki 27 évvel volt idősebb nála, miután a király első felesége, Szapolyai Borbála, Szapolyai János húga, elhunyt. A művelt és intelligens Bona aktívan részt vett a Lengyel Királyság politikai és gazdasági ügyeiben, jelentős befolyással bírva a döntéshozatalra. Ennek ellenére nem tudta megakadályozni, hogy fia, a későbbi II. Zsigmond Ágost feleségül vegye Habsburg Erzsébet osztrák főhercegnőt. Bona, aki olasz udvartartással vette körül magát és a makaróni népszerűsítője lett Lengyelországban, nyíltan kifejezte ellenszenvét menye iránt. Erzsébet végül 1545-ben, két évvel az esküvő után hunyt el, suttogások szerint pedig az anyós mérgének áldozataként.

Zsigmond következő felesége, Barbara Radziwiłł, a litván hercegi család sarja, titkos házasságot kötött a királlyal. A királyné pozícióját azonban Bona Sforza, a korábbi uralkodónő, nem nézte jó szemmel, és sokan a királyi udvarban is osztották a véleményét. Barbara öt hónappal azután, hogy 1550. december 7-én, férje trónöröklésének következtében királynévá koronázták, hirtelen megbetegedett, és 1551. május 8-án elhunyt. A neves történész, Norman Davies által is említett elméletek szerint erős a gyanú, hogy az anyakirályné keze benne volt a történtekben, ám konkrét bizonyítékok nem állnak rendelkezésre. Mindez egy titokzatos és drámai fejezetet jelentett a lengyel történelemben.

I. Zsigmond lengyel király felesége, Bona Sforza, egy lenyűgöző és befolyásos figura volt a 16. századi Európában. Olasz származású hercegnőként érkezett Lengyelországba, ahol nemcsak férje politikai szövetségét erősítette meg, hanem saját ambícióival és intelligenciájával is jelentős hatást gyakorolt az ország életére. Bona Sforza nemcsak a királyi udvarban, hanem a lengyel kultúrában és gazdaságban is tartós nyomot hagyott, hiszen gazdasági reformokat kezdeményezett, és támogatta a mezőgazdaság modernizációját. Életének és munkásságának számos izgalmas aspektusa van, amelyek a történelem iránt érdeklődők számára különösen vonzóak.

A Medici család származása egy valódi olasz arisztokrata örökséget tükröz. Medici Katalin, II. Henrik felesége, három fiával - II. Ferenc, IX. Károly és III. Henrik - a francia trónra lépett, mindannyian királyokká váltak. Uralkodásuk alatt a politikai intrikák és hatalmi játszmák közepette Katalin folyamatosan érezte a szükséget, hogy érvényesítse befolyását. A vallásháborúk zűrzavara közepette a családja hatalmának megszilárdítása érdekében elhatározta, hogy lányát, Valois Margitot feleségül adja Navarrai Henrikhez, aki később IV. Henrik néven lett ismert. Katalin nemcsak a fiatalember protestáns hitét, hanem édesanyját, III. Johanna navarrai királynőt is mélyen gyűlölte. Johanna korai halála után, amikor Margit vonakodva érkezett a királyi udvarba, sokan gyanakodni kezdtek, hogy a háttérben Medici Katalin manipulációja állhatott. Pletykák terjedtek el méreggel átitatott parfümös kesztyűkről, amelyeket az általa utált Johannának küldött. Azonban a boncolás során kiderült, hogy a királynő halála természetes okokra vezethető vissza, így a sötét árnyak eloszlottak, de a gyanakvás és a titkos politikai játszmák továbbra is felerősítették a Medici Katalin körüli legendákat.

A tragikus események sora ezzel még nem zárult le. Két és fél hónappal Johanna 1572. június 9-én bekövetkező halála után, amikor Henrik és Margit esküvői ünnepségei zajlottak, Szent Bertalan éjszakáján brutális támadás érte a békés szándékkal Párizsba érkező hugenottákat. A történészek véleménye szerint a gyilkos akciót Medici Katalin hagyta jóvá, vagy legalábbis tudott arról, ami történt. A vérengzésben veje, a későbbi IV. Henrik csupán szerencséjének köszönhette, hogy megúszta a tragédiát.

Medici Katalinnak egyik menyével, Stuart Máriával is terhelt volt a viszonya. Az anyakirályné őt II. Ferenc halála után arra kényszerítette, hogy adja vissza a koronaékszereket, és azonnal térjen vissza Skóciába.

Medici Katalin

Ferenc József édesanyja, a rendkívül befolyásos és céltudatos Zsófia Friderika Dorottya Vilma bajor királyi hercegnő, osztrák főhercegné, talán legjelentősebb teljesítménye az volt, hogy sikerült meggyőznie férjét, Habsburg-Lotaringiai Ferenc Károlyt, aki nem éppen ambiciózus természetéről volt híres, hogy mondjon le a trónról fia javára. Zsófia ezzel biztosította Ferenc József számára az osztrák császárság, valamint a magyar és cseh királyi trónra vonatkozó jogait. Miután fia a trónra lépett, Zsófia feleséget kezdett keresni Ferenc Józsefnek. A választása első körben húga egyik lányára, Ilonára (más néven Helénára) esett, de Ferenc József, akinek szíve másfelé kalandozott, beleszeretett Ilona húgába, Erzsébetbe, ezzel keresztülhúzva édesanyja számításait.

A később Sisiként ismertté vált Wittelsbach Erzsébet mindössze 16 esztendős volt, amikor 1854 áprilisában hozzáment Ferenc József osztrák császárhoz. Alig több mint tíz hónappal az esküvő után világra jött első gyermekük. Az anyós, akinek nem volt különösebben jó véleménye menyéről – akit "bajor libának" és "buta fiatal anyának" titulált – elhatározta, hogy a saját nevét adja a kislányhoz. A kis Zsófia főhercegnő sajnos kétéves korában, súlyos tífuszban hunyt el.

A helyzet még ennél is szomorúbb volt, mivel Sisi nem engedte, hogy fia felesége részt vegyen újszülött csemetéjük gondozásában. Amikor a harmadik gyermek, a kis Rudolf trónörökös érkezett, Sisi ultimátumot intézett Ferenc Józsefhez, követelve, hogy hagyják abba a poroszos nevelési módszereket. Ennek következtében a legkisebb hercegnőt, Mária Valériát már nem Zsófia, hanem más nevelő gondozta. Kétségtelen, hogy a feszültséggel teli anyós-meny viszony is hozzájárult ahhoz, hogy Sisi és Ferenc József házassága válságba került, ami végül a királyné súlyos depressziójához vezetett.