Romániában egy férfit börtönbüntetésre ítéltek hazaárulás miatt, miután kiderült, hogy titkos információkat szolgáltatott az orosz hatóságoknak.
Alexandru Piscan állítólag katonai információk gyűjtésével foglalkozott, állítja a román ügyészség.
A bukaresti táblabíróság öt év és hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte azt a román állampolgárt, aki május óta előzetes letartóztatásban van. A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) állításai szerint az elítélt Oroszország számára gyűjtött katonai információkat a Tulcea környékén. Az ügy részleteit az Agerpres hírügynökség tette közzé.
A vádirat szerint Alexandru Piscan 2022-től kezdődően Románia, illetve a NATO által működtetett katonai támaszpontokról, az ukrán határ térségében haladó katonai járművekről, hadi felszerelésekről és csapatokról készített felvételeket, amelyeket a bukaresti orosz nagykövetségre juttatott.
A román büntető törvénykönyv tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja a hazaárulást, mivel azonban Alexandru Piscan a per során elismerte bűnösségét, enyhített büntetést kapott.
Piscan letartóztatásának napján, május 24-én, a bukaresti külügyminisztérium bejelentette, hogy kiutasított egy diplomatát az orosz nagykövetségről. A tárca közleménye szerint az orosz nagykövetség alkalmazottját azért nyilvánították nemkívánatos személynek Romániában, mert olyan tevékenységet folytatott, amely ellentétes a diplomáciai mentességről és kiváltságokról szóló, 1961-es bécsi egyezmény rendelkezéseivel.
A Prahova megyei helyi média szerint Alexandru Piscan márciusban közösségi oldalán tudatta, hogy indul a júniusi önkormányzati választásokon Ploiesti város polgármesteri tisztségéért.
Nemrégiben Romániában is felütötte a fejét az orosz befolyás, különösen az elnökválasztás kapcsán. December elején a román alkotmánybíróság úgy döntött, hogy érvényteleníti az elnökválasztás első fordulóját. Az indoklás szerint az egyik győztes, a szélsőjobboldali és oroszbarát Calin Georgescu kampánya mögött állami szintű, várhatóan orosz támogatással működő online akció állt. A hírszerzés által feltárt információk felvetették a kérdést a választási folyamat tisztaságáról és a külföldi beavatkozás mértékéről.
