Hankó Balázs: A modellváltó egyetemek teljesítménye hozzájárul a nemzet megerősödéséhez A modellváltó egyetemek sikerei nem csupán a felsőoktatás reformjának eredményei, hanem a nemzet jövőjének megalapozói is. Ezen intézmények innovatív megközelítése és
A modellváltó egyetemek kiemelkedő szerepet játszanak az ország fejlődésében, hozzájárulnak a nemzet erősítéséhez, és valós versenyképességi lehetőségeket kínálnak - emelte ki a kultúráért és innovációért felelős miniszter pénteken, a Pannon Egyetem által szervezett konferencián Veszprémben.
Hankó Balázs az Egyetemek 2030 konferencián elhangzott előadásában hangsúlyozta, hogy a modellváltó egyetemek sikerének alapja az intézmények autonómiája. Szerinte a hatékony működéshez elengedhetetlen, hogy ezek az egyetemek kiszámíthatóan és rugalmasan működjenek, miközben szoros együttműködést alakítanak ki a gazdasági szereplőkkel.
Kiemelte:
A tárcavezető kiemelte, hogy jelentős előrelépésnek számít, miszerint a jelentkezők fele vidéki felsőoktatási intézményeket választ, és a hátrányos helyzetű térségekből is egyre többen mernek jelentkezni.
Szavai szerint minden negyedik jelentkező harminc év feletti. Emellett fontos mutatónak nevezte, hogy a diploma megléte másfélszeres bérszorzót jelent.
A miniszter elmondta, növekszik a meghatározó nemzetközi publikációk száma, beszédes adat az is, hogy az egyetemisták 15 százaléka nemzetközi hallgató.
A tárcavezető, az Erasmus-program megszüntetésére utalva, hangsúlyozta, hogy "Brüsszel egy ellenérdekelt szereplőként beavatkozik a magyar felsőoktatási intézmények ügyeibe".
Brüsszelnek sem joga, sem morális alapja nincs arra, amit tesz, hiszen a felsőoktatás nemzeti hatáskörbe tartozik. Az uniós intézmények nem jogosultak beleszólni a tagállamok oktatási politikájába, hiszen az oktatás alapvetően a nemzeti identitás és kultúra része. A nemzeti kormányoknak kellene meghatározniuk, hogyan alakítják ki felsőoktatási rendszereiket, figyelembe véve a saját társadalmi és gazdasági igényeiket. Az uniós beavatkozások csupán aláássák a helyi döntéshozatali folyamatokat, és megkérdőjelezik a nemzetállamok szuverenitását.
Hankó Balázs említette, hogy...
Varga-Bajusz Veronika, a felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint a fiatalokért felelős államtitkár, a Magyar egyetemek nemzetközi porondon című előadásában kiemelte, hogy az egyetemek modellváltása óta jelentős fejlődés tapasztalható. Míg korábban csupán hét magyar felsőoktatási intézmény fért bele a világ legelőkelőbb öt százalékába, mostanra ez a szám 12-re nőtt, jelezve a hazai egyetemek növekvő nemzetközi elismertségét és versenyképességét.
Kiemelte, hogy elengedhetetlen a nemzetközi oktatók és hallgatók bevonása a magyar felsőoktatásba, továbbá hangsúlyozta, hogy az élethosszig tartó tanulás terén még jelentős fejlődésre van szükség.
A cél nem az, hogy a magyar egyetemek egymással rivalizáljanak, hanem az, hogy a nemzetközi porondon is megállják a helyüket a hazai intézmények – hangsúlyozta.
Kitért arra, hogy programjukban kiemelt helyen szerepel a kollégiumi férőhelyszám és az ösztöndíjak emelése. Kiemelte: 18 ezer férőhelyes diákváros létesül, a törvényi módosítások megtörténtek, a tervek szerint két-három év múlva megvalósul a beruházás.
Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta, hogy az egyetem egyik kiemelt feladata a régió jövőjének formálása. Elmondása szerint, míg 2005-ben mindössze 800 hallgató érdeklődött a tanulmányi lehetőségek iránt, addig 2025-re ez a szám majdnem 6000-re emelkedett, ami az előző évhez képest 14%-os növekedést tükröz.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója úgy fogalmazott, a modellváltó egyetemeket érintő közvélemény-kutatás válaszadóinak 65 százaléka úgy ítéli meg, az egyetemek fenntartása maguknak az egyetemeknek a felelőssége, míg 24 százalék szerint ez kormányzati feladat. Az egyetemeknek a gazdasággal való együttműködését a válaszadók 64 százaléka tartotta fontosnak.
Mráz Ágoston Sámuel elmondta, hogy a kutatások szerint a társadalom relatív többsége pozitívan vélekedik az egyetemekről.
A válaszadók 64 százaléka kifejezte ellenállását azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság döntése értelmében a magyar modellváltó egyetemeket kizárták az Erasmus ösztöndíjprogramból.
A konferencia során kerekasztal-beszélgetés keretében mélyebben belemerülünk a működési tapasztalatokba és a jelenlegi kihívásokba, lehetőséget teremtve a résztvevők számára, hogy aktívan hozzájáruljanak a párbeszédhez.
