Alapvető változások várhatóak, amelyek számos ingatlant érintenek, akár több százezer is.

Fontos, az ingatlanpiacot is érintő változás történt nemrég, miszerint az önkormányzatok rendelettel művelés alól kivett területként sorolhatják be a zártkerteket, így ezek kikerülhetnek a földforgalmi törvény szigorú szabályai alól. Ez alapján, ha valaki a zártkerti ingatlanát már nem termelésre, hanem hobbitelekként használja, kérelmezheti, hogy a földhivatal "művelés alól kivett területként" jegyezze azt be.

A rendelet célja, hogy a zártkertek jogi helyzete összhangba kerüljön a valóságos felhasználásukkal, és hogy az ezekre vonatkozó korlátozások mérséklődjenek. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez a rendelet nem jelenti azt, hogy a zártkert automatikusan belterületté válik. Ugyanakkor a korábbiaknál lényegesen egyszerűbbé válik az önkormányzati előírások figyelembevételével a zártkert eladása vagy beépítése.

"Ez a változás jelentős hatással lesz az ingatlanpiacra, amint az önkormányzatok elkezdik az átsorolások folyamatát. A zártkertek eddig is népszerű választásnak számítottak a hobbitelket keresők körében. Jelenleg Magyarországon több mint 1 millió zártkert található, és a becslések alapján körülbelül 100-150 ezer ember élhet ezekben állandó jelleggel. A zenga.hu portálon elérhető mezőgazdasági ingatlanok 15 százalékát zártkert kategóriába sorolják, közöttük pedig olyan különleges területek is fellelhetők, mint a folyóparti telkek" - nyilatkozta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.

A zártkert eredetileg a szocializmus időszakában kialakított, a termelőszövetkezetek melletti háztáji művelésre szolgáló kisparcellás terület volt, ahol a lakosság saját célra zöldséget, gyümölcsöt termeszthetett. Az így kijelölt parcellákat kezdték zártkerti ingatlanoknak nevezni, amely a földnyilvántartásban az 1960-as évek közepétől hivatalosan is bejegyezhető, jogilag nevesített kategóriává vált, ám ma már hivatalosan nem létező jogi kategória.

A termőföld eredeti, mezőgazdasági rendeltetésének megváltoztatása - például, ha nem művelik, vagy lakhatási/üdülési célra kezdik használni - csak hivatalos művelésből kivonási engedéllyel lehetséges. Ha ezt valaki engedély nélkül teszi meg, akkor termőföldvédelmi bírságot szabnak ki rá.

A mai napon a zártkerti ingatlanok egy része már nem pusztán mezőgazdasági célokat szolgál, hiszen sok helyen a rendszerváltás előtti időszakban kisebb házakat emeltek, amelyek hétvégi menedékként, nyaralóként vagy akár állandó lakóhelyként funkcionálnak. Ennek ellenére a jogi besorolásuk továbbra is "mezőgazdasági terület" maradt, ami korlátozza a beépíthetőséget és az értékesítési lehetőségeket.

Futó Péter hangsúlyozta, hogy a jelenlegi átalakulás gyorsabb és egyszerűbb ügyintézést, a korábbi gyakorlatban megszokott kifüggesztések eltűnését, valamint a jogi bonyodalmak csökkenését hozza magával. Ugyanakkor azonban figyelmeztetett arra is, hogy ez a zártkertek áremelkedéséhez is vezethet.

A legújabb változások következtében a zártkertek forgási sebessége fokozódhat. Az átgondoltabb és rugalmasabb hasznosítás, valamint a laza szabályozás hatásai az árazási struktúrákban is megjelenhetnek. Mindez különösen akkor válik nyilvánvalóvá, ha a forgalomképesség javulása mellett a fejlesztési és finanszírozási lehetőségek is bővülnek. Az előnyök leginkább ott tapasztalhatók, ahol a szükséges infrastruktúra és közművek már rendelkezésre állnak.