Íme néhány ötlet, hogyan szerezhetsz pénzt a vihar utáni helyzetből: 1. **Károk felmérése**: Első lépésként érdemes alaposan felmérni a vihar okozta károkat. Készíts fényképeket és írásos nyilvántartást a sérülésekről, hogy könnyebben bizonyíthasd a kár

Rengeteg faágtöréses fotó és autókár története kering a héten ránk szakadt vihar után. Segítünk a károsultaknak, és akik eddig megúszták.

Hétfőn egy hatalmas szélvihar és jelentős csapadék érkezett Magyarország területére. A különböző tájegységeken eltérő hatásokat gyakorolt: míg néhány helyen csupán csepergő eső esett, addig másutt komoly károkat okozott a vihar. Számos épület sérült meg, a vonatforgalom gyakorlatilag leállt, és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret is ideiglenesen bezárták. A közúti közlekedés is akadozott, ami tovább nehezítette az utazást. A vihar után sokan kénytelenek lesznek a helyreállítás nehéz feladatával szembenézni...

A Magyar Biztosítók Szövetsége szerint a viharkárok körülbelül 10-12 százalékát a fák kidőlése és az ágak letörése okozza. A helyzet súlyossága azonban abban rejlik, hogy a viharok száma évről évre növekszik, és az időjárás szélsőséges ingadozásokkal egyre gyorsabban változik. Egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy egyazon napon belül reggel még a napfény simogatja az autóinkat, míg délután már vihar zúdul a járműveinkre, miközben mi máshol tartózkodunk.

Sajnos nem elkerülhető, hogy az ország útjain közlekedő több mint 4,2 milliós személyautó hosszú időn át, mint például ezen a héten, ne álljon biztonságos mélygarázsban vagy éppen magángarázsban, védve a természet viszontagságaitól. Hétfőn például országszerte számos kidőlt fa, letört ág és a tetőről leszakadt cserép okozott jelentős anyagi kárt a járművekben.

Most elmondjuk, hogy milyen biztosítás fizet, melyik nem, és hogy mit tehet, akinek már megsérült az autója, és mit tegyen, aki eddig megúszta.

Sokmillió ember fizeti a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb), és sajnos ezek a díjak egyre csak emelkednek, akár tetszik, akár nem. Felmerül a jogos kérdés: vajon a biztosító fedezi az autót ért kárt, ha azt egy lehasadt faág okozza? A válasz sajnos világos: a kötelező biztosítás nem nyújt védelmet a viharkárokra.

Leegyszerűsítve a lényeget, a kötelező felelősségbiztosítás alapvetően azért létezik, hogy gépjárművek egymásnak okozott kárait az okozó biztosítója kifizesse a vétlen félnek. Bármely autó (nyilván a vezetője) az okozó, és bármely jármű sérül meg, mivel mindkettőnek kötelezően van biztosítása, elvileg nem maradhat kár kifizetetlen.

Köztudottan a kgfb-vel ellentétben a cascót arra találták ki, hogy ha a járművezető maga okoz kárt másnak, vagy magának ne adj isten, ellopják az autót, a biztosító akkor is fizeti a saját autóban esett károkat. Ha törik az ág, ha dől a fa, akkor is. Akinek cascója van, nyugodtabb lehet, neki a megkötött szerződése alapján mindig meg kell, hogy térítse a vihar okozta fa-, vagy akár jégverés okozta kárát a vele egyéni jogviszonyban álló biztosító.

Azért itt sem olyan szép és tökéletes minden a biztos kártérítés ellenére, ugyanis a szerződéskötéskor önrészt vállat korábban a most szerencsétlenül járt autótulajdonos. Ez jellemzően 10 százalék, de nem ritka a kedvezőbb éves díj miatt bevállalt 20 százalékos önrész sem. A megállapított kártól ennyivel kevesebb lesz a kártérítés összege. Ne számítsunk száz százalékos kártérítésre, fogjuk fel inkább kárenyhítésnek.

Amikor a cascóval védett autóm eltűnt, meglepődtem a végül megkapott kártérítési összegen, mert az nem tükrözte a jármű valós piaci értékét. Egy autó, amely tegnap még tökéletes állapotban volt, ma már egy faág által behorpasztva várja a sorsát, és holnap, miután megjavították és újrafényezték, hiába tűnik úgy, mint régen: innentől kezdve csak sérült járműként van nyilvántartva, ami nyilvánvalóan csökkenti az értékét. A casco másik gyengesége, hogy csupán a helyreállítás költségeit fedezi, az értékcsökkenést viszont nem veszi figyelembe.

Felmerülhet még kérdésként, hogy okozhat-e problémát a cascóval rendelkező tulajdonosoknak, hogy hol parkoltak éppen a viharkár idején? Utcán vagy a saját kertben? Közterületen álló fa dőlt rá a kocsira, vagy a szomszédé, esetleg a saját növénye okozott kárt a saját járművében?

A felelősség megállapítása szempontjából kulcsfontosságú a helyszín, azonban a faág által okozott kár bejelentése után lényegében a biztosító dolga következik. Ő fogja felvenni a kapcsolatot az érintett önkormányzattal, társasházzal vagy akár magánszeméllyel, aki a fa elhelyezkedéséért felelős, és akinek a feladata a növény gondozása és ellenőrzése.

Kérjük, ne haragudjatok, hogy a cikkben többször is megjelenik az "elvileg" kifejezés, annak ellenére, hogy a jogszabályok világosan előírják a biztosítók kártérítési kötelezettségét. Azonban sajnos számos olyan különös esetet tapasztaltunk már, amely megkérdőjelezheti ezt a biztosnak tűnő elvet. Sőt, akadt olyan biztosítós sztori is, amely szinte mesébe illő csodával zárult!

Az önrész és az értékcsökkenés figyelembevételével még mindig pénzhez juthat a casco-val rendelkező autós, de ez nem számít általános megoldásnak a tömegek számára. A legnagyobb probléma, hogy Magyarországon jelenleg meglehetősen alacsony a casco-szerződések száma. Így, azok után a szélsőséges időjárási körülmények után, amelyeket a héten tapasztalhattunk, sajnos csak néhány autós számíthat kártérítésre a cascon keresztül.

A biztosítós szakértők véleménye szerint a magyarországi biztosítási arányok már hosszú ideje stagnálnak a 18 százalék körüli szinten. Ezen belül a legtöbb biztosítás új céges autókra vonatkozik. A magánszemélyek által használt személyautókra kötött casco biztosítások aránya hazánkban rendkívül alacsony, ami elsősorban a magas biztosítási díjaknak tudható be.

Van olyan biztosítási forma, amelyből ugyan kevesebb él a mai Magyarországon, mint kgfb, de jóval több, mint casco: a lakásbiztosítás.

A nevéből fakadóan is egyértelmű, hogy a különféle ingatanok biztosítását nem az itt-ott parkoló autónkra alkották meg. Autóra hulló cserepek és rádőlt állványok esetén mégis fizethetnek, de viharkárokra, jégesőre alapvetően nem. Kivétel lehet ez alól a kidőlt fa vagy a letört ág, amennyiben az útpadkától 2 méteren belül vannak. A 2 méteren belül álló fák ugyanis az út kezelőjéhez tartoznak, nekik kell gondozni és ellenőrizni a növényeket, ők tartoznak értük felelősséggel.

A középpontban mindig az a kérdés áll, hogy miért dőlt ki a fa, vagy miért szakadt le egy-egy ága. Az útkezelő felelőssége akkor merül fel, ha a fa betegség jeleit mutatta, még ha ezek kívülről nem is voltak észlelhetők. Kártérítés is kérhető abban az esetben, ha olyan vihar tombolt a környéken, amely még egy egészséges fa ellenállását is meghaladta. Ezt a helyzetet vis maiornak nevezik.

Általánosságban elmondható, hogy bármilyen körülmények között bármilyen kár keletkezett az autónkban, fotózzuk körbe alaposan a járművet, a helyszínt és amennyire lehetséges, a körülményeket. Ez különösen igaz a fatörzs, faág okozta sérülésre, ugyanis - egyszerűbb esetben - ha bizonyítható, hogy beteg volt a fa (amit emiatt már ki kellett volna vágni az útkezelőnek), egyértelműnek tűnik a helyzet. Sajnos ilyenkor is megtagadhatja az útkezelő, vagy a társasház a kártérítést, de bíróságon megtámadható és kívülről nézve jogilag nyerhető az ügy.

Vis maior, vagyis országos vihar esetén szintén az autós mellett áll a jog, pláne, ha egy csokor fotóval együtt jelenti be a kárigényét. Érdemes az utcában esetleg még látható tombolás-nyomokat is dokumentálni, minél több bizonyíték áll rendelkezésre, elvileg annál biztosabb az ügy.

Íme két lényeges javaslat! Közterületen történt káresemény esetén első lépésként mindenképpen értesítsük a terület tulajdonosát, legyen az útkezelő, társasház vagy más illetékes. Emellett fontos, hogy az autó javítását ne kezdjük el azonnal. Csak a kárszemle után szabad hozzányúlni a járműhöz, és csak akkor, ha a biztosító előzetesen jóváhagyta a javítást, érdemes a kasznit is érinteni.

Lényeges még, hogy per esetén is jó esélye van az autósnak, jogi szakértők szerint ugyanis egységes a bírósági gyakorlat arról, hogy a parkolásunk megkezdésekor nem vagyunk kötelesek az autónk mellett magasodó fákat vizsgálgatni arról, korhadtak-e. Nincs olyan, hogy bocs, miért álltál a fám alá. Volt már rá példa, hogy ezzel próbálták megúszni a kártérítést.

A legjobb védekezés a bajok ellen, ha időben lépünk. A faágak okozta sérülések megelőzése általában egyszerűbb feladat, mint a jégkár elkerülése. Mindenki figyelemmel kíséri az időjárás-előrejelzéseket, és ha vihar közeledtéről hallanak, ne hagyják figyelmen kívül a figyelmeztetéseket. Az ország mérete miatt a szélsőséges időjárási jelenségek gyorsan bekövetkezhetnek, így előfordulhat, hogy a legkisebb szél is lehulló ágakat idéz elő. Ideális esetben a garázs nyújt biztonságos menedéket, de ez nem mindig elérhető mindenkinek. Ilyen viharos hetekben a fák közelében autózni nem javasolt, hogy elkerüljük a nem várt baleseteket.