Gigászok összecsapása: A vámháború hatása az agráriumra - Agro Napló Az agrárium világában újabb komoly kihívásokkal kell szembenézni, hiszen a globális vámháborúk nem csupán a kereskedelmi kapcsolatokat formálják át, hanem mélyreható következményekkel j

Az Egyesült Államok és főbb kereskedelmi partnereik – mint például Kína, Kanada és Mexikó – kölcsönösen bejelentették a vámok és ellenvámok bevezetését, ami arra utal, hogy a nemzetközi kereskedelem dinamikája a közeljövőben jelentős átalakuláson mehet keresztül. A megcélzott termékek között szerepelnek agrár- és élelmiszeripari termékek is, ami különösen aggasztó lehet Magyarország számára. Az amerikai elnök korábbi nyilatkozatai alapján nem tűnik valószínűnek, hogy az Európai Unió termékei mentesülnek a vámok alól – a helyzet gyorsan változhat, és könnyen elképzelhető, hogy napokon belül újabb vámok lépnek életbe. A nagyhatalmak közötti konfliktus várhatóan komoly következményekkel jár, és bár Trump hirtelen döntései képesek megváltoztatni a történések menetét, a jelek szerint egyre csökken a lehetőség arra, hogy az elnök visszavonja az intézkedéseket.

Donald Trump nem kis feltűnést keltett a globális gazdasági színtéren azzal, hogy az utóbbi hetekben vámok bevezetését helyezte kilátásba az Európai Unióval és más nemzetekkel szemben, ahol az Egyesült Államok kereskedelmi hiányt szenved. E lépései számos kérdést vetettek fel a nemzetközi kereskedelem jövőjével kapcsolatban.

Egy hónapos politikai tárgyalások és üzenetváltások után kedden életbe lépett a mexikói és kanadai importtermékekre kivetett 25%-os vám, míg a kínai árukra 20%-os vámterheket alkalmaztak.

A kanadai és mexikói vámok ügye különleges helyzetet teremt, mivel a két ország közötti kereskedelmi viszonyok mellett valószínű, hogy a növekvő kínai befolyás is szerepet játszik Trump döntéseinek hátterében.

Kanada azonnal 107 milliárd dollár értékű amerikai termékre kivetett vámokat, válaszul a kialakult helyzetre. Kína esetében a vámok február elején léptek életbe, amire Peking gyorsan reagált ellenlépésekkel. Trump ezt követően, keddi bejelentésében, megduplázta a kínai importtermékekre vonatkozó vámokat, így azok már 20 százalékra emelkedtek.

Kína hétfőtől kezdődően 15%-os vámot vezetett be bizonyos amerikai mezőgazdasági termékekre, például a csirke- és sertéshúsra.

Ez a helyzet nagy valószínűséggel arra ösztönzi a kínai vásárlókat, hogy más forrásokból próbálják beszerezni a húsféléket. Figyelembe véve Kína hatalmas méreteit és a keresletének intenzitását, ez jelentős átalakulásokat eredményezhet a piaci környezetben.

A várható helyzet némileg emlékeztethet arra, amikor a kínai sertéspestis-járvány hatására néhány éve a távol-keleti ország fokozott keresletet mutatott az európai sertéshús iránt, és ez növelte az itteni árakat. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke ugyanakkor úgy vélte, mára kiegyensúlyozottabbá vált a kínai sertéságazat helyzete is.

A korábbi keresleti növekedés bizonyos mértékig megismétlődhet, de úgy vélem, hogy az nem érheti el az akkori szintet. Kína jelentős mértékben feljavította sertéstermelését, aminek következtében saját belföldi piacait részben ki tudja szolgálni, emellett pedig különböző országokból is importálhat. Ha úgy döntenének, hogy az amerikai sertéshús-behozatalt más forrásokból kívánják beszerezni, az Európai Unión kívül Dél-Amerika lehetőségei is rendelkezésre állnak. Az EU-n belül viszont csak azok az országok jöhetnek számításba, ahol nem tapasztalható sertéspestis. Jelenlegi helyzetükből kifolyólag Spanyolország és Dánia valószínűleg kedvezményezettként profitálhat a változásokból. A kereslet növekedése azonban kétségtelenül felhajthatja a sertésárakat Európában.

Nehezebb kérdéseket vetne fel az, ha Donald Trump beváltaná az ígéreteit és az EU-val kapcsolatban is hasonlóan barátságtalan vámpolitikát vezetne be. Az olasz termelőket képviselő szervezetek máris hangot adtak annak a félelmüknek, hogy ha erre sor kerül, az negatívan érintené a magasan feldolgozott, minőségi olasz agrártermékek egész sorát, így a nívós italokat és a drága sajtokat, ezeket ugyanis az igényes amerikai fogyasztók régóta szívesen vásárolják.

Ha vámháborúra kerülne sor, az olasz gyártók kénytelenek lennének lemondani amerikai piacaik egy részéről, míg a tengerentúli vásárlók – akik ragaszkodnak az autentikus olasz ízekhez – magasabb árakkal néznének szembe.

Hasonló lenne a helyzet több más európai tagállam esetében is, ha a drága francia borok, holland sajtok, húskészítmények és általában az Amerikába szánt élelmiszertermékek is vám alá esnének.

Ráadásul nem teljesen egyértelmű, hogy az Európai Unió milyen lépésekkel válaszolna. Kanada és Kína azonnal viszontvámokkal reagált Trump döntésére, de az EU reakciója ennél sokkal bonyolultabbnak tűnik - nyilatkozta egy brüsszeli forrás, aki kérte, hogy nevét ne hozzák nyilvánosságra.

Az Európai Unió alapvető jellemzője és legfontosabb elve a szabadkereskedelem, amely eddig jelentős világgazdasági előnyöket biztosított a kontinens számára. Ebből a kedvező helyzetből kiindulva rendkívül nehéz lenne részt venni egy vámháborúban. Biztosak lehetünk benne, hogy Brüsszel már készített egy választási tervet arra az esetre, ha Trump vámokkal sújtaná az európai termékeket. Azonban, ha a vámháború eszkalálódik, az EU számára egyre bonyolultabb döntések elé állítaná a helyzet.

A brüsszeli események alapos ismeretével bíró szakember megjegyezte: