A GVH figyelmeztetése: Az áremelésről folytatott diskurzus jogi problémákat vethet fel - Agrárszektor

A nemzeti versenyhatóság véleménye szerint az érdekképviseleti csoportok által rendszeresen közzétett áremelési tájékoztatók potenciálisan veszélyeztethetik a tisztességes piaci versenyt, továbbá hozzájárulhatnak az inflációs nyomás fokozódásához. Ezen túlmenően a Gazdasági Versenyhivatal figyelemmel kíséri a különböző termékláncokban, például a tojás- és tejtermékek piacán zajló folyamatokat, és amennyiben szükségesnek látja, beavatkozik az ügyek rendezése érdekében – olvasható a Versenyhivatal legfrissebb közleményében.

A GVH megjegyzi, hogy számos élelmiszerpiaci érdekképviseleti szervezetnél általánossá vált, hogy olyan nyilatkozatokat tesznek közzé, amelyekben azt állítják, hogy bizonyos termékek áremelése elkerülhetetlen.

Egyes közleményekben százalékosan, illetve nominálisan is megjelölték, hogy milyen mértékű termelői, illetve feldolgozói áremelés lenne indokolt bizonyos alapvető élelmiszerek esetében. A GVH elnöke arra hívta fel több érdekképviselet figyelmét, hogy az alkalmazott gyakorlat feltételezhetően egységes árképzéshez vezethet, illetve fokozhatja az inflációs nyomást.

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a legutóbbi felszólító levelekben felhívta a figyelmet arra, hogy az alapvető élelmiszerek áremelkedése és az érdekképviseletek által időről időre közzétett, áremelésre vonatkozó javaslatok között lehetséges ok-okozati összefüggés rejlik. E megfontolások alapján megjegyezte, hogy „a közlemények publikálása egy olyan összehangolt áremelkedéshez vezethet, amely a versenytörvény hatálya alá esik, és különösen inflációs környezetben olyan összehangolt árpolitikát eredményezhet, amely ellentétes az önálló piaci döntéshozatal követelményeivel.” Ezzel a GVH elnöke rávilágított az árképzés átláthatóságának és függetlenségének fontosságára a piacon.

Ahogyan azt a vállalkozások közötti megállapodások versenyjogi értékelésének alapelvében megfogalmazták, a cégeknek a piaci döntéseiket függetlenül kell meghozniuk, anélkül, hogy összehangolt magatartást folytatnának a versenytársaikkal. Rigó Csaba Balázs hangsúlyozta, hogy ez a függetlenség alapvető fontosságú a verseny tisztasága érdekében.

Az érdekképviseleti szervek által tett nyilvános nyilatkozatok és kiadott közlemények, amelyek a tagok jövőbeni áremelésére és annak javasolt mértékére vonatkoznak, illetve konkrét árképzési stratégiákat is tartalmaznak, feltételezhetően sértik a versenytörvény 11. § (1) és (2) rendelkezéseit.

A GVH elnöke ezért javasolta, hogy gondosan vizsgálják felül az élelmiszerpiacokat érintő információk cseréjét és a közlemények kiadási gyakorlatát. Célja, hogy a módosítások olyan versenyképesebb keretek között valósuljanak meg, amelyek jobban képviselik a termelők és feldolgozók érdekeit, miközben elkerülhetők az összehangolt áremelések. Ezek ugyanis komoly hatással lehetnek a fogyasztói árak növekedésére is.

A közlemény hangsúlyozza, hogy a versenytörvény 36. § (4a) bekezdés a) pontja szerint a felszólító levél nem tekinthető a jogsértés hivatalos megállapításának.

Az ilyen típusú levelek célja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal elnöke kifejezze aggályait a fent említett piaci magatartással kapcsolatban, támogatva ezzel a jogkövető magatartás előmozdítását. A címzett számára lehetőség nyílik arra, hogy önkéntesen reagáljon a levélben foglaltakra, és 60 napon belül tájékoztassa a GVH-t az álláspontjáról. Különösen fontos, hogy jelezze, milyen intézkedéseket tett vagy tervez tenni a jogszerű piaci magatartás helyreállítása érdekében.

A felszólító levél jelentős szerepet játszhat a versenyjogi eljárásokban, mivel súlyosbító tényezővé válhat, ha a kifogásolt magatartás továbbra is fennáll, és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogosult fellépni az ügyben. Ha egy versenyfelügyeleti eljárás során kiderül, hogy az érintett fél jogellenes tevékenységet folytatott, akkor akár jelentős bírságra is számíthat, amely az előző évi nettó árbevételének akár 13%-át is elérheti. A felszólító levelek jogi kereteit szabályozó versenytörvényi rendelkezések 2023. január 1-jén léptek hatályba. Érdekesség, hogy 2024-ben a GVH elnöke összesen 53 alkalommal élt ezzel a jogintézménnyel.