Feszültség tapasztalható a német koalíciós tárgyalások során, ahol az SPD számára a teljes határzár kérdése kulcsfontosságú, és ezt a párt határozottan a vörös vonalának tekinti.

A Bundeswehr megerősítése és az elavult infrastruktúra korszerűsítése ügyében, még a csillagászati költségek ellenére is, szinte azonnal megállapodás született a koalícióra készülő német politikai erők, a CDU/CSU és az eddigi kormányzó párt, az SPD között. Az illegális bevándorlás kezelése azonban, a pozitív kezdet ellenére, potenciális feszültségeket hordoz magában, amelyek kihívást jelenthetnek a jövőbeni együttműködés szempontjából.

A német hadsereg modernizálása és az infrastrukturális fejlesztések előmozdítása a több százmilliárdos hosszú távú eladósodás ellenére a koalícióra készülő pártok vezetői mindössze 48 órán belül "letudták". Ezt követően azonban a német kormányalakítási tárgyalásokon a migráció kérdése került a középpontba. Ez a téma, amely elemzők szerint hozzájárult Olaf Scholz kancellár hárompárti koalíciójának tavaly novemberi megbukásához, és a konzervatívok február végi parlamenti győzelmének egyik, ha nem a legfőbb kiváltó oka volt. A Scholz-kormánnyal szembeni legnagyobb kritika a menekültválság kezelése volt, amelyet sokan túl liberálisnak ítéltek, különösen az illegális bevándorlók befogadásának módja miatt. Bár a kormány utolsó hónapjaiban a koalíció pártjai már a kitoloncolások felgyorsítására ígértek, konkrét intézkedések nem születtek.

Éles fordulat nem is várható a szociáldemokratáktól, az alkancellárjelöltként emlegetett SPD-frakcióvezető, Lars Klingbeil az ARD közszolgálati televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a pártja egyetért ugyan az illegális migráció megfékezésének szükségességével, ennek ellenére semmifajta határzárlathoz nem járul hozzá.

Klingbeil szerint Németország határainak lezárása egy egyértelmű vörös vonalat jelent, amelyet nem lehet átlépni. Úgy véli, hogy egy ilyen intézkedés nemcsak nemzeti szinten kivitelezhetetlen, hanem európai szempontból is "észszerűtlen" lenne.

"Amikor Donald Trump amerikai elnöknek szembenéz egy erős Európával, elképzelhetetlen, hogy a kontinens legerősebb állama bezárja határait."

- hangoztatta a szociáldemokrata politikus

A címzett, aki a konzervatívok kancellárjelöltje, eddig nem reagált Klingbeil nyilatkozatára. A választási kampány során Friedrich Merz világosan kifejtette, hogy ha a CDU hatalomra jut, az illegális bevándorlás szigorítása és a kitoloncolások felgyorsítása kiemelt célja lesz az általa vezetett kormánynak. Bár Merz nem említette konkrétan a határok lezárását, hangsúlyozta, hogy a kitoloncolásokat már a határokon belül kell végrehajtani.

Merz a korábbi Bundestag-vita alkalmával már kifejezte, hogy kancellársága első napján utasítani kívánja a belügyminisztériumot arra, hogy a határokon megelőzzön minden illegális belépési kísérletet. Ez lényegében azt jelentené, hogy de facto belépési tilalom lépne életbe azon személyek számára, akik nem rendelkeznek érvényes belépési okmányokkal.

Az SPD már a kezdetektől fogva kritikával illette a tervet, amelyről a szakértők többsége is úgy ítélte meg, hogy nem áll összhangban az európai jogszabályokkal.

A hét elején nyilvánosságra került, hogy tavaly az Európai Unió területén, valamint Norvégiában és Svájcban jelentősen, körülbelül 11 százalékkal csökkent a benyújtott menedékkérelmek száma. Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) bejelentette, hogy 2024-ben összesen 1,01 millió menedékkérelmet regisztráltak, ami mérsékelt visszaesést jelent a 2023-as év 1,14 millióhoz viszonyítva.

Németország továbbra is Európa vezető menedékkérelmet befogadó országa, habár az elmúlt évhez viszonyítva a beérkezett kérelmek száma körülbelül egyharmadával csökkent.

A menekültválság aktuális helyzetével összefüggésben új információk láttak napvilágot: a menekültügyi eljárások átlagos időtartama közel kilenc hónapra rúg. A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) statisztikái alapján a menedékkérőknek átlagosan 8,7 hónapot kell várniuk, míg kérelmük elbírálásra kerül. Ez azt jelzi, hogy az eljárások tavaly hosszabb ideig tartottak, mint 2017 óta bármikor, ami aggasztó tendenciát mutat a menekültügyi rendszer kapacitásának és hatékonyságának terén.

Az utóbbi két hét során kétszer is komoly felháborodást keltett, hogy afgán menekülteket szállító repülőgépek érkeztek a főváros repülőterére. A legfrissebb járat szerdán landolt Berlinben, fedélzetén 132 afgán menekülttel. Mindkét repülőgép Iszlámábádból indult útnak a német főváros felé. Érdekes megjegyezni, hogy az utolsó hasonló járat február 25-én érkezett, amikor 155 afgán állampolgárt fogadott be Németország.

A hivatalos állásfoglalás alapján egy előző megállapodás keretein belül a különösen sérülékeny csoportok befogadására van lehetőség. Információk szerint egy újabb ilyen repülőgép érkezése is várható a közeljövőben.

A szövetségi kormány nyilatkozata szerint a tálibok 2021-es hatalomra jutása óta 48 ezer üldözött egyén befogadását vállalták, és az elmúlt évek során már körülbelül 35 ezren érkeztek Németországba. Ezek a különösen kiszolgáltatott személyek olyan egyének, akik korábban Afganisztánban a Bundeswehrnek és más német intézményeknek nyújtottak támogatást, valamint azok, akiket a tálib rezsim üldözése fenyegetett.

A CDU/CSU politikai képviselői éles kritikával illeték a befogadási programot.