Ferenc pápa távozásával egy kilenc napos gyászidőszak veszi kezdetét, melynek keretein belül hamarosan búcsút vesznek tőle, hiszen temetése néhány napon belül megtörténik.

Ferenc pápa halálával 9 napos gyász kezdődik, temetésének pontos időpontjáról a bíborosok döntenek majd. Az biztos, hogy a pápát a halála utáni negyedik és kilencedik nap között kell eltemetni.

Ferenc pápa arra kérte a híveket, hogy temetése során egy egyszerűbb, szerényebb szertartást tartsanak, amely tükrözi Krisztus egyik pásztoraként és tanítványaként való életét. Ebből kifolyólag nem a megszokott ceremóniák szerint fogják felravatalozni, és a Vatikán falai között sem talál végső nyugalomra.

A gyászolók a Szent Péter-bazilikában tiszteletüket tehetik a koporsónál, ahol a szomorúság és a megbecsülés találkozik. II. János Pál pápa halála idején például több kilométeres sorok alakultak ki, ahogy az emberek egyesült szívvel rótták le kegyeletüket.

A gyászidőszak végén egy nagy gyászmise lesz a Szent Péter-bazilikában, ami hatalmas történelmi eseménynek számít, a világ minden tájáról várják a közjogi méltóságokat.

A pápa halála és az új pápa megválasztása közötti időszakot pápai interregnumnak nevezik, amely alatt a Vatikán legfontosabb vezetői feladatait a bíboros kamarás, azaz a camerlengo látja el. Jelenleg ezt a tisztséget a 77 esztendős Kevin Farrell bíboros tölti be.

Ő hitelesíti az egyházfő halálát, majd lepecsételi a pápai lakosztályt. Amíg nem választják meg az új pápát, ő intézi Vatikán ügyeit, és megszervezi a gyászszertartást és a temetést.

Amikor egy pápa életútja véget ér, a Vatikánban a dékán bíboros, jelen esetben Giovanni Battista Re, összehívja a pápaválasztásra jogosult bíborosokat. Csakhogy a választási folyamatban részt vehetnek csupán a 80 év alatti bíborosok, így a 92 esztendős dékán nem szavazhat. Elméletileg 136 bíborosnak van joga részt venni a szavazáson, bár II. János Pál pápa idején a létszámot 120 bíborosra korlátozták.

A konklávét minden bizonnyal a 70 éves Pietro Parolin - a jelenleg legmagasabb rangú pápaválasztó bíboros - fogja irányítani, aki Ferenc pápa haláláig bíboros államtitkár (a Vatikán "kormányfője") volt.

A pápaválasztó konklávé időpontját is a bíborosok határozzák meg, ami várhatóan a pápa halálának 15. és 20. napja közé esik majd. Hamarabb is elkezdődhet a folyamat, ha az összes bíboros megérkezik Rómába.

A Sixtus-kápolna falai között zajlik majd a papír alapú szavazólapok kiosztása, ahol a bíborosok a "legfőbb pápává választom" felirat alatt írják majd alá a választott jelölt nevét. A szavazás befejezése után, rangsor szerint közelítik meg az oltárt, ahol ünnepélyesen elhelyezik az összehajtott lapokat a kehelyben. Ezt követően a szavazatok számlálása következik, és az eredményt nyilvánosan bejelentik a bíborosok előtt.

Ha egy bíboros megkapta a szavazatok kétharmadát, ő lesz az új pápa. Ha senkinek nincs ekkora támogatottsága, akkor a konklávé második, harmadik és negyedik napján akár négyszer is szavazhatnak naponta. Az ötödik nap imaszünetet és vitát tartanak, majd újabb hét szavazási forduló lehet. Ha így sincs eredmény, újabb szünetet tartanak, majd folytatják az eljárást.

A szavazólapokat naponta kétszer semmisítik meg. Amennyiben a választás folyamata még nem zárult le, egy speciális vegyszert alkalmaznak, amely fekete füstöt bocsát ki a Vatikán kéményéből. Ezzel szemben, ha fehér füst száll fel, az azt jelenti, hogy sikerült megtalálni az új pápát. Ezt követően, körülbelül 30-60 percen belül, az új egyházfő megjelenik a Szent Péter térre néző erkélyen. Itt bejelenti pápai nevét, rövid beszédet mond, majd imát tart. Néhány nappal később ünnepélyes keretek között koronázzák meg.

Bár a lehetőségek széles spektrumából válogathatunk, a legutolsó alkalom, amikor nem a bíborosi kollégium tagjai közül választották az új pápát, 1379-re nyúlik vissza.