Képes vagy azonosítani, hogy melyik budapesti tér szolgált helyszínül ezeknek a legendás filmeknek?

Budapest nem csupán a nemzetközi filmesek kedvelt forgatási helyszíne, hanem a hazai rendezők is szívesen választják ezt a gyönyörű várost. Az alábbiakban bemutatunk néhány példát, amelyek középpontjában a város forgalmas tereinek lenyűgöző atmoszférája áll.

1988-ban készült Bereményi Géza második alkotása, az Eldorádó, amelynek forgatási helyszíne szinte teljes egészében a Teleki tér volt. Ez nem véletlen, hiszen az író-rendező saját gyermekkori emlékeit elevenítette meg ebben a filmben, amely az 1945 és 1956 közötti időszakra kalauzolja el a nézőt. A történet középpontjában Monori Sándor áll, akit mindenki, életkortól és társadalmi helyzettől függetlenül, Sanyi bácsiként ismer. Ő volt Bereményi nagyapja, és a Teleki téri piac igazi, de nem hivatalos uralkodója.

Sanyi bácsit Eperjes Károly olyan lenyűgözően formálta meg, hogy a teljesítményét bátran a színészi pályafutása csúcsaként emlegethetjük. A film során nemcsak őt, hanem számos más tehetséges színészt is láthatunk, mint például Pogány Judit, Andorai Péter és Balkay Géza. Bereményi rendezése nemzetközi elismerésben is részesült: az Eldorádó több kategóriában is jelölést kapott az Európai Filmdíjra, és a legjobb rendezői díjat sikerült is elnyernie.

Maradjunk Eperjes Károlynál, de a VIII. kerületből tegyünk egy sétát a IX.-be! Tímár Péter 1999-es filmje, a 6:3 (teljes címén 6:3, avagy játszd újra, Tutti!) nem csupán Ferencváros központjában készült, de itt található egy kiemelkedő jelenet is, amely nagy jelentőséggel bír a történet szempontjából.

40 évvel a nagyszerű győzelem után járunk, 1993-ban. A focimániás köztisztasági alkalmazott (magyarul kukás), az Eperjes alakította Boksai Rezső (becenevén Tutti) a legendás focimeccs utolsó perceiben látta meg a napvilágot. Hősünk lomtalanítás közben az Aranycsapat relikviáira bukkan, köztük Hidegkuti Nándor mezére, amit magára húz - majd elájul. És 40 évvel korábban tér magához, a legendás meccs napján, a Bakáts téren. A film igazi sztárparádé, Eperjes mellett felbukkan benne többek között Szalai Kriszta, Cseh Tamás, Kállai Ferenc, Kern András, Máté Gábor, de a sor még hosszan folytatható lenne.

A Ferenc tér a IX. kerület másik fontos közterülete. Mellette fut a Bokréta utca, melynek 15-ös számú háza éppen a térre néz. Az épület homlokzatán öles betűkkel az áll, hogy Emmánuel Sonnenschein. Ő nem élő személy volt, hanem egy filmes karakter, viszont egy élő személy adta a mintát a figurához: az 1943-ban munkaszolgálatosként meggyilkolt Petschauer Attila olimpiai bajnok tőrvívó.

Szabó István 1999-es filmje, A napfény íze egy budapesti zsidó család három generációjának történetét meséli el. A magyar színjátszás színe-java látható ebben a moziban, ám a fontosabb szerepeket világhíres aktorok formálták meg: Ralph Fiennes, William Hurt és Rachel Weisz többek között. A film számos díjat nyert, Európai Filmdíjból hármat is: forgatókönyv, operatőr (Koltai Lajos) és színész (Ralph Fiennes) kategóriákban. A forgatás után a rendező iránti tiszteletből a homlokzaton hagyták a feliratot.

Melyik film készült a három budai kerület – az I., II. és XII. – találkozási pontján elhelyezkedő Széll Kálmán téren? Nos, egy kis trükkös kérdés ez, hiszen ha 2011-ben nem történik névadási változás, akkor a válasz egyértelműen könnyebb lenne. Tehát a kérdés valójában: melyik alkotásnak volt a forgatási helyszíne a Moszkva tér? Nos, nem más, mint a Moszkva tér!

Török Ferenc 2001-es bemutatkozó mozija - végül is ez volt a vizsgafilmje - akkora sikert aratott, hogy azóta is kultuszfilmnek számít. Sőt, egyesek szerint máig ez a rendező legjobb munkája. A Moszkva tér a rendszerváltás időszakába repít vissza bennünket, amit akkor érettségiző, állandóan házibulizó és a Moszkván találkozgató fiatalok szemén keresztül mutat be. Tökéletes, pontos és imádni való korrajz.

Most pedig irány vissza a főváros szívébe! A Petőfi híd pesti hídfőjénél elterülő, szokatlan formájú tér, amelyről a HÉV Csepel felé veszi az irányt, szintén izgalmas filmforgatások színhelyéül szolgált. Nem is akármilyen produkcióé: egy valós eseményeken alapuló krimi-akciófilmét. A magyar származású, de Los Angelesben felnőtt Antal Nimród 2017-es alkotása, a "Viszkis", Ambrus Attila történetét dolgozza fel, egy izgalmas és fordulatos narratívával.

A jégkorongkapusból bankrablóvá lett figura történetét feldolgozó A Viszkis akciójeleneteit 20 napon keresztül rögzítették különböző budapesti helyszíneken, főként a Boráros téren és az aluljárókban, de Csepelen és a Keleti pályaudvar környékén is készültek felvételek. Ezen néhány nap alatt a stáb jelentős zűrzavart okozott a helyi lakosok és az arra járók mindennapjaiban.

A VII. kerület szívében található tér különleges vonzerővel bír a művészek, különösen a zenészek és filmesek számára. A Klauzál tér inspirálta az LGT ikonikus "Miénk itt a tér" című dalát, és számos zenei klip helyszínéül szolgál, mint például a Lóci játszik "Ott mennek a jócsajok" című számának. Emellett egy emblematikus animációs film is szorosan kötődik ehhez a helyszínhez: Gémes József 1989-es "Vili, a veréb" című egész estés meséje, amelynek jelentős része itt játszódik. A tér, e sokszínű kulturális örökségével, valódi művészi találkozóponttá vált.

Reisz Gábor neve akkor vált ismertté, amikor bemutatkozó nagyjátékfilmje, a „VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan” a mozik vásznaira került. A film, akárcsak a Moszkva tér, hamar generációs kultuszfilmmé nőtte ki magát. A nyitójelenetet a régi Klauzál téren forgatták, a hinták környékén, amely azóta jelentős átalakuláson ment keresztül: a tér teljesen megújult, és a játszótéri eszközök is újra lettek cserélve. Elképzelhető, hogy ha Reisz Gábor ma készítené el a filmet, másik helyszínt választana a történethez?