Ez is egy védelmi vonal, ám nem az Egyesült Államokból származik: a kibercsalók elleni együttműködés továbbra is fokozódik.
Sokan tévesen a bizalmatlanság illúziójába ringatják magukat a kibertámadásokkal kapcsolatban – hangzott el az OTP Bank és a KiberPajzs projekt közös sajtótájékoztatóján csütörtökön. Az esemény során kiderült, hogy a mesterséges intelligencia jelenleg inkább a támadók kezére játszik, míg a befektetési csalások terén egyre elterjedtebbé válik a deepfake technológia.
2022 novemberében öt lelkes alapító taggal elindult a KiberPajzs kezdeményezés, amely az internetes csalások és kibertámadások elleni védekezést helyezte a középpontjába. A program létrejöttét három kulcsfontosságú tényező indokolta: először is, a folyamatosan fejlődő technológiai környezet, másodszor, a koronavírus-járvány következtében tapasztalt bezártság, amely drasztikusan megnövelte digitális kitettségünket. Végül, de nem utolsósorban, a kiberbűnözés globális és hazai térnyerése vált a legmeghatározóbb motiváló erővé – fejtette ki Sütő Ágnes, a KiberPajzs társprojektgazdája, hangsúlyozva a program létjogosultságát.
A program mögött álló szervezetek már a kezdetektől fogva széles spektrumot öleltek fel, a pénzügyi és technológiai szektoroktól kezdve egészen a bűnüldözési jogosítványokkal rendelkező hatóságokig és intézményekig. A KiberPajzs hároméves fennállásának ünneplése kapcsán új taggal bővült: a Digitális Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) csatlakozásával a résztvevő szervezetek száma immár 14-re nőtt.
"Ezáltal a partnereink hálózatán keresztül már több mint 9 millió embert, lényegében a teljes magyar lakosságot elérjük" - fogalmazott Sütő Ágnes.
A kezdeményezés célja, hogy a lakosság számára képzések, oktató videók, tájékoztatók és hasznos tippek révén elősegítse a kibertámadások beazonosítását és elhárítását. "A KiberPajzs vállalati kiterjesztése azt a célt tűzte ki, hogy a megelőzés, a gyors reagálás és az információk megosztása a hazai üzleti szférában rutinszerűvé váljon, lehetővé téve a kis- és középvállalkozások biztonságos fejlődését a digitális környezetben" - hangsúlyozta.
"Az együttműködésünk teljesen természetes, inkább az a csoda, hogy ennek eddig nem volt hivatalos formája" - mondta el Vinnai Balázs, az IVSZ főtitikára. Majd hozzátette, hogy a KiberPajzs támogatásával is az a céljuk, hogy ne csak egy digitálisan fejlett, hanem egy digitálisan biztonságos Magyarország jöjjön létre.
"A digitális védelem a XXI. század egyik legnagyobb kihívásává vált" - hangsúlyozta Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgatója és az IVSZ alelnöke. Rámutatott, hogy a kibertámadások száma folyamatosan növekszik, és ma már nem csupán informatikai vagy technológiai problémaként kell rájuk tekinteni, hanem egy széleskörű társadalmi kihívásként, amely mindannyiunkat érint.
A kiberbűnözők elsősorban nem a vállalatok technológiai rendszereit, hanem az ügyfeleket, a munkavállalókat célozzák. Lapunk kérdésére Csányi Péter elmondta, hogy a mesterséges intelligencia térnyerésével lépéselőnybe kerültek a kiberbűnözők: bár a védekezést is segíti az AI, a technológia fejlődésével a támadók egyre több eszközt kapnak a kezükbe.
Ezek közül Sütő Ágnes sorolt fel néhányat.
A kibertámadások felismerésének és kivédésének legfontosabb záloga az edukáció, a tudatosság növelése - tette hozzá Csányi Péter. A mesterséges intelligencia persze nem csak a támadókat segíti, az OTP által csatasorba állított gépi modell például már több mint 1000 csalást ismert fel és előzött meg, mielőtt az ügyfél a kísérletet észrevette volna.
A kibervédelmi intézkedéseknek köszönhetően a bankcsoporton belül 1 év alatt 43 százalékkal csökkent a csalásban érintett ügyfelek száma, ezzel több mint 2 milliárd forintnyi kárt sikerült megelőzni - sorolta az eredményeket a vezérigazgató.
A teljes pénzügyi szektor szintjén 46 ezer kártyás visszaélés történt Magyarországon az idei második negyedévben, 1,8 milliárd forint összértékben. Az esetszám az egy évvel korábbihoz képest 1 százalékkal, annak értéke pedig több mint 26 százalékkal csökkent. Általánosságban elmondható, lakossági és vállalati oldalon egyaránt, hogy a bankkártyás tranzakciókhoz kapcsolódó csalások száma visszaszorulóban van, míg az átutalásokéhoz kapcsolódó "próbálkozásoké" nő.
Apropó, vállalatok! Egy érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet előadásában Vinnai Balázs. "A mikro és kisvállalatok hajlamosak azt gondolni, hogy ők nem lehetnek célpontok, a biztonság illúziójába ringatják magukat. A védekezésre is kevesebb figyelmet fordítanak, ezért a kárt okozó támadások aránya náluk magasabb, mint a nagyvállalatoknál" - fogalmazott az IVSZ főtitkára.
A cég mérete nem bír relevanciával a támadók szempontjából, viszont a védekezési mechanizmusok kidolgozottsága alapvetően befolyásolja a helyzetet.
A nagyvállalatok körében a kiberbiztonságra irányuló fejlettebb megoldások alkalmazása 69 százalékra rúg, míg a kis- és középvállalatok esetében ez az arány csupán 30 százalék. Ezek az adatok világosan jelzik, hogy bőven van még tér a fejlődésre. A mikrovállalatok helyzete azonban különösen aggasztó: csupán 2,9 százalékuk rendelkezik olyan fejlett rendszerekkel, amelyek képesek hatékonyan megvédeni őket a kibertámadásokkal szemben.
Vinnai Balázs kiemelte, hogy céljuk Magyarország jelentős előrelépése a kis- és középvállalkozások digitalizációjában. "Az európai uniós átlag rendkívül dinamikusan növekszik, míg mi sajnos az utolsó helyek egyikén állunk" - foglalta össze a helyzetet a főtitkár.
Az IVSZ büszkén képviseli magát az Európai Digitális Innovációs Központ (EDIH) aktív tagjaként. E központ fő küldetése, hogy a kis- és középvállalatok körében elérje, hogy legalább 90 százalékuk rendelkezzen alapvető digitális készségekkel. Továbbá, a célkitűzéseik között szerepel, hogy 2030-ra az európai vállalatok 75 százaléka alkalmazza a felhőalapú megoldásokat, a mesterséges intelligenciát és a big data technológiákat.
Ahogy a lakosságnál, úgy a vállalatoknál is a tanuláson, az edukáción van a hangsúly. Az EDIH keretében elérhető több mint 5700 ingyenes szolgáltatás harmada kiberbiztonsági képzést, tanácsadást takar. Magyarországon is több mint 400 szolgáltatás érhető el, hasonló fókuszokkal.
"A támadások azonosítására és elkerülésére alkalmas szoftverekbe kell a cégeknek beruházniuk, hatékony belső folyamatokat kell kiépíteniük, és folyamatosan képezniük kell a cégek munkatársait" - fűzte hozzá Vinnai Balázs. Ez utóbbi azért fontos, mert a támadók a munkavállalókon keresztül érzik leginkább sebezhetőnek a céget. Ráadásul - a távmunka hatásaként - a belső vállalati rendszerek és a saját elektronikus eszközök egyre jobban összekeverednek, ami újabb támadási felületet kínál.
