Egy különös figyelmet érdemel: ha mindannyian odafigyelünk, emberek millióinak életét menthetjük meg ezzel a lépéssel.

55 évvel ezelőtt, amikor először ünnepelték a Föld napját, a világ sötét árnyékokkal küzdött. Folyókon csaptak fel a lángok, míg a városokat sűrű szmog burkolta be, lélegzetelállítóan fojtogató módon. Az iparosodott nyugati országokban a levegő- és vízszennyezés mértéke elérte a kritikus szintet. Ma azonban a helyzet drámaian megváltozott: a légszennyezés szintje a gazdagabb országokban jelentősen csökkent. Az elmúlt harminc év során a légszennyezés következtében bekövetkező halálozási kockázat több mint 70%-kal csökkent, a vízfolyások pedig tisztábbá váltak, miközben a nemzetek új erdősítési programokba kezdtek, hogy helyreállítsák a természet egyensúlyát.

A szegényebb országokban azonban ez a kép bonyolultabb. Ez azért van, mert ahogy az egyes országok kitörnek a szegénységből, az iparosodás először növeli a szennyezést, mielőtt elég gazdagok lennének ahhoz, hogy kezeljék azt. A fejlődő világban is történtek azonban előrelépések. Nézzük meg Kínát, amely egykor hírhedt volt a súlyos mértékű környezetszennyezéséről, de ma már aktívan tisztítja levegőjét és vizét.

A világ szegényebb régióiban élő hétmilliárd ember számára a kültéri légszennyezés 1990 és 2015 között folyamatosan súlyosbodott. Azonban, ahogy a kénkibocsátás csúcsra jutott, majd fokozatosan csökkenni kezdett, a szegény országokban tapasztalható kültéri légszennyezés következtében bekövetkező halálesetek száma valóban némileg mérséklődött.

Ráadásul, ha a szmogos ázsiai megapoliszok képeire koncentrálunk, akkor nem veszünk tudomást a világ legszegényebb emberei számára sokkal halálosabb beltéri légszennyezésről. Ez a figyelmen kívül hagyott probléma az energiaszegénységből ered, ahol az emberek kénytelenek a hagyományos biomasszára - fára, kartonpapírra és trágyára - hagyatkozni a főzés és a fűtés terén. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint 2,1 milliárd ember él olyan otthonokban, amelyek sokszorosan szennyezettebbek, mint Delhi vagy Peking levegője a legszennyezettebb napokon, ami egyenértékű azzal, mintha minden egyes ember naponta két doboz cigarettát szívna el.

A beltéri légszennyezés évente több mint hárommillió ember életét követeli, ami napjainkban is komoly problémát jelent.

Mégis kiemelhető egy látványos Föld-napi tény, amelyet szinte senki sem ünnepel, hogy a világ nem gazdag felén a beltéri légszennyezés 1990 óta több mint felére csökkent. Ez azt jelenti, hogy évente több mint négymillió ember életét mentjük meg.

Hogyan valósult meg ez a fejlődés? A jólét növekedésének köszönhetően, amely lehetővé tette, hogy kevesebb hátrányos helyzetű ember használjon trágyát és kartonpapírt főzéshez vagy fűtéshez, egyre többen fordulnak a tisztább és hatékonyabb energiaforrások felé, mint például a földgáz és az áram.

Valóban, sok szempontból a szennyezést okozó legnagyobb tényező a szegénység. Amikor az emberek a túlélésért küzdenek, a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulnak. De ahogy az országok gazdagodnak, úgy tudnak tisztább technológiákba fektetni, szabályozni az iparágakat, és a közegészségügy javítására összpontosítani. A jólét nem csupán jobb életszínvonalat és jobb minőségű táplálkozást okoz, valamint azt eredményezi, hogy az emberek ellenállóbbá válnak a környezeti kihívásokkal szemben - hanem azt is előidézi, hogy a társadalmak aktívan segítik elő a környezetvédelmet.

A jövedelem és a környezeti teljesítmény közötti összefüggés kétségtelen. Általában elmondható, hogy minél magasabb az egy ország gazdasági helyzete, annál felelősebben bánik természeti erőforrásaival. Ezt a tendenciát világosan illusztrálja a Yale Egyetem által kidolgozott környezetvédelmi teljesítményindex. Azok a társadalmak, amelyek a gazdasági növekedésre helyezik a hangsúlyt, nem csupán a szegénység csökkentésében játszanak szerepet, hanem képesek a környezetszennyezés problémáit is hatékonyan kezelni, miközben fenntartható megoldásokba fektetnek.

Sajnos a Föld napja, valamint a tágabb értelemben vett környezetvédelmi mozgalom sokszor figyelmen kívül hagyja a gyakorlati megoldások keresését, és inkább a szenzációt helyezi a középpontba. Az 1970-es években megjelent környezetvédelmi előrejelzések közül számos, amely széles körű figyelmet kapott, végül vészjóslónak és tévesnek bizonyult. A szakértők akkoriban azt jósolták, hogy a világ erőforrásai kimerülnek, a túlnépesedés pedig globális katasztrófához vezet, sőt, 1985-re már gázálarcokat kell hordoznunk a szabadban. E jóslatok egyike sem teljesült, mégis hozzájárultak a félelemkeltéshez és az erőforrások helytelen elosztásának kultúrájának kialakulásához.

A klímaváltozás kérdése ma is aktuális, és a jelenlegi helyzetben is megfigyelhetjük ezt a mintázatot. Valóban, a klímaváltozás komoly kihívások elé állít minket, de érdemes racionálisan megközelíteni a témát. Nem szabad úgy tekintenünk rá, mint egy elkerülhetetlen egzisztenciális fenyegetésre, ahogyan azt egyesek próbálják sugallni. Az elmúlt száz év során a klímához kapcsolódó katasztrófák - mint például viharok, árvizek, aszályok és erdőtüzek - következtében bekövetkezett halálesetek száma drámai módon, 98%-kal csökkent. Ez a csökkenés nem a környezet állandóságának köszönhető, hanem az emberi kreativitásnak és alkalmazkodásnak, amelyek lehetővé tették számunkra, hogy ellenállóbbá váljunk a természet kihívásaival szemben.

A valóság az, hogy nem állunk a szakadék szélén.

Ahelyett, hogy félelemkeltő megfogalmazásokkal próbálnánk rákényszeríteni magunkat a téves klímapolitikákra, érdemes lenne inkább pragmatikus és intelligens megoldásokra összpontosítani, amelyek tényleges hatást gyakorolhatnak. A klímaváltozás elleni küzdelem során ez azt jelenti, hogy a megújuló energiaforrások fejlesztésébe kell invesztálnunk, hogy valódi előrelépéseket érhessünk el.

A világ egyik legkomolyabb környezeti problémájának megoldásához elengedhetetlen, hogy lépéseket tegyünk a beltéri légszennyezés megszüntetése érdekében. Ezzel évente 3 millió ember életét menthetjük meg, és hozzájárulhatunk a jólét növeléséhez. A célunk az, hogy mindenki számára biztosítsuk a tiszta, megfizethető és megbízható energiaforrásokat, amelyek elengedhetetlenek a fenntartható jövőhöz.

A Föld napja remek alkalom arra, hogy ne riadjuk vissza a pániktól, hanem inkább ünnepeljük a környezetvédelem terén elért jelentős előrelépéseinket. Az a fejlődés, amit már megvalósítottunk, és amit még elérhetünk, azt bizonyítja, hogy a jólét egyre több ember számára válik elérhetővé. Engedjük szabadjára az optimizmusunkat, és fókuszáljunk a jövőbeli lehetőségekre!

Bjorn Lomborg egy dán statisztikus és közgazdász, akit világszerte a fenntarthatóság és a globális problémák pragmatikus megközelítése miatt ismernek. Munkássága során Lomborg arra hívja fel a figyelmet, hogy a világ számos kihívása, mint például a klímaváltozás, a szegénység vagy az élelmiszerellátás, komplex és sokrétű problémák, amelyeket a hagyományos megoldások helyett innovatív és hatékony stratégiák révén kell kezelni. Könyveiben, mint például a "The Skeptical Environmentalist" és a "Cool It", Lomborg bátorítja az olvasókat, hogy nézzenek szembe a tényekkel és az adatokkal, miközben hangsúlyozza a költséghatékony megoldások keresésének fontosságát. Ezen megközelítése gyakran vitákat generál, mivel egyesek kritikusak a nézeteivel szemben, míg mások üdvözlik a racionalitásra és az érvelésre épülő megközelítést. Lomborg célja, hogy a közvélemény figyelmét a legfontosabb problémákra irányítsa, és arra ösztönözze a döntéshozókat, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat a leghatékonyabb módon használják fel.

A Copenhagen Consensus Center think tank elnöke, amely több száz közgazdásszal (köztük hét Nobel-díjassal) együttműködve a világ fő kihívásaira (kezdve a betegségek, az éhezés felszámolásától az oktatásig, a klímaváltozásig), lényegében az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítására megoldási javaslatokat dolgozott ki. A Stanford Egyetem Hoover Intézetének vendégkutatója. Elemzései, publicisztikái jellemzően a klímaváltozás elleni küzdelem, valamint a globális fenntartható fejlődési célok elérésének kérdését járják körül.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következő jogi információk részletes áttekintést nyújtanak.