Koós Pál, a MOME rektora, nem tudta megnyerni a bizalmi szavazást.

Koós Pál elhagyja a szenátusi ülést a bizalmi szavazás eredményének ismeretében - Fotó: Huszti István / Telex

Koós Pál, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) rektora kedden délután egy zárt ülést követően nem tudta megőrizni pozícióját, miután a szenátus bizalmi szavazást tartott róla. A szavazásra azután került sor, hogy a hallgatók többsége nyilvánosan a távozását sürgette.

A 31 tagú szenátusban az indítvány elfogadásához 21 szavazatra volt szükség ahhoz, hogy Koós Pál pozíciója megkérdőjeleződjön. Forrásaink alapján a szenátus 31 tagjából 27-en Koós ellen voksoltak.

Amikor Koós elindította a bizalmi szavazást, hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja a szavazás eredményét, és azt készségesen elfogadja.

Az ügy hátterében áll, hogy a MOME vezetősége, élén Böszörményi-Nagy Gergely kuratóriumi elnökkel, két évvel ezelőtt bejelentette az egyetem átfogó szervezeti reformját. E projekt célja a MOME működésének teljeskörű újragondolása, amely a szervezeti átalakítás mellett új tantervek kidolgozását is magában foglalja. Ennek révén a MOME olyan felsőoktatási intézménnyé kíván válni, amely jobban alkalmazkodik a jövő kihívásaihoz és innovatívabb megoldásokkal szolgál. A kuratórium részben a nemzetközi felsőoktatási versenyben való eredményesebb szereplés szükségességét emelte ki, ugyanakkor informális fórumokon olyan érvek is elhangzottak, hogy a reformok révén a MOME kedvezőbb pozícióba kerülhet a következő öt éves állami finanszírozási szerződés tárgyalásakor, és így több forrást tudhat magáénak.

A modellváltó egyetemek öt éves időszakra szóló finanszírozási szerződést kötnek az állammal, és a MOME esetében az első öt év jövőre zárul le. Sokan úgy vélik, hogy a vezetőség ennek fényében szeretné demonstrálni, hogy az egyetem teljes mértékben és eredményesen átalakította működését az elmúlt időszakban.

Az egyetem új struktúrája radikálisan átalakította a korábbi rendszert: megszűntek a hagyományos intézetek és tanszékek, helyüket egy innovatív, kettős felépítés vette át. Az oktatás szervezését immár három "iskola" irányítja: az első az alapképzésekért, a második a mesterképzések és doktori programokért, míg a harmadik a fizetős, diplomát nem adó képzésekért felel, ahol a szakfelelősök teremtenek kapcsolatot a hallgatókkal. A kutatási és alkotási folyamatok összehangolására pedig hét "tudásközpont" jött létre, amely az eddigi tanszékek és intézetek munkatársait egyesíti, így elősegítve a hatékonyabb együttműködést és a tudományos fejlődést.

Három tudásközpontnak azonban nem volt vezetője, miután a rektor a szenátus által támogatott vezetők pályázatát nem fogadta el. Ez a lépés azért is keltett felháborodást, mert a rektor döntésével szembe ment az egyetem legfőbb választott szervezetével, amelynek elvileg az egyetemi autonómiát kellene képviselnie, és azért, mert a vezetők visszautasításával a rektor még jobban elmélyítette a szervezeti átalakítás jelentette káoszt, pár héttel a tavaszi félév kezdete előtt.

A legfrissebb értesülések szerint a rektor kedden, az ülés előtt egy órával, meglepő emailt küldött ki. Az üzenetben bejelentette, hogy végül mégis kinevezi a három Tudásközpont vezetőjét. A kinevezett személyek név szerint:

A diákok követeléseik között szerepelt a rektor és az ő helyetteseinek lemondása, a szenátus önállóságának visszaállítása, valamint a Böszörményi-Nagy Gergely által vezetett kuratórium hatáskörének csökkentése.

A hallgatók részletesebben azt akarták, hogy

A diákság tiltakozásképp korábban olyan matricákat ragasztott ki az egyetemen, amelyek Böszörményi-Nagy Gergely kuratóriumi elnököt ábrázolták Koós Pál rektor maszkjában, és a kuratóriumi elnök szlogenjeit figurázták ki. A hallgatók február 3-án megzavarták az egyetem szenátusának ülését, amelyen Koós Pál rektor is részt vett. Amikor a rektor szóhoz próbált jutni, a hallgatók tapssal fojtották belé a szót, így tiltakozva a személyi döntései ellen.