Lenyűgöző megállapodás körvonalazódik a Nissan és a Honda között, amely komoly kihívást jelenthet az európai autógyártók számára, amennyiben ez a terv valóban megvalósul. - Pénzcentrum

A Honda és a Nissan 2026-ra tervezett egyesülése izgalmas új fejezetet nyithat az autóiparban, hiszen e lépés révén a világ harmadik legnagyobb autógyártó szövetsége jöhet létre. A kalkulált 1 billió jenes szinergiák mellett a két vállalat célja, hogy hatékonyan reagáljon a kínai és a globális elektromos autópiac kihívásaira. Ezzel párhuzamosan mindkét gyártó jelentős átalakulásokra készül, hogy megerősítse pozícióját a jövő mobilitási trendjeiben.

A Honda és a Nissan összeolvadása, amely a globális autóipar harmadik legnagyobb szereplőjét teremtené meg, izgalmas lehetőségeket kínál, ugyanakkor komoly kérdéseket is felvet a kínai konkurencia erősödése miatt. A japán autógyártók hétfőn bejelentették, hogy hivatalos tárgyalásokba kezdenek az egyesülésről, amelynek célja 2026 augusztusi befejezés. Azonban a Nissan számára elengedhetetlen, hogy sikerüljön előrelépnie a megújulás terén, különben a folyamat időben történő lebonyolítása veszélybe kerülhet – számolt be a Reuters.

A Nissan kisebb partnere, a Mitsubishi Motors, a következő hónapban hozza meg a döntését arról, hogy belép-e a megállapodásba. Az autógyártók célja, hogy közös platformok, kutatás-fejlesztési projektek és beszerzési tevékenységek révén összesen több mint 1 billió jen (6,4 milliárd dollár) szinergiát érjenek el. Emellett az üzemi nyereségüket 54%-kal, 3 billió jen fölé szeretnék emelni.

A szinergiák összesített hatása várhatóan csak 2030 után válik érezhetővé - jelentette ki Mibe Toshihiro, a Honda vezérigazgatója egy nemrégiben tartott sajtótájékoztatón. Azonban addigra elengedhetetlen, hogy felkészüljenek a kínai versenytársakkal való megmérettetésre, különben könnyen "legyőzhetik őket" - figyelmeztetett. Elemzők viszont kételkednek abban, hogy valóban elegendő idő áll rendelkezésükre ehhez.

Mindkét gyártó számára komoly kihívásokkal járhat az elektromos autók szegmense, ahol egyértelmű gyengeségeket mutatnak. A Nissan az úttörő szerepét játszotta a Leaf modellel, de a későbbiekben elmaradt a várakozásoktól, és az új Ariya EV modellt súlyos gyártási problémák hátráltatták, így nem tudta felvenni a versenyt a Tesla Model Y-jával. Ezzel szemben a Honda a hibridekre helyezte a fókuszt, amely iránt az Egyesült Államokban különösen felerősödött a kereslet.

A kínai autópiacra való visszatérés komoly kihívásokkal jár, hiszen a helyi gyártók, mint például a BYD, már dominálnak a piacon a szoftveralapú járműveikkel és innovatív digitális megoldásaikkal. A Honda és a Nissan már észlelhető piaci részesedés-csökkenést tapasztalt, és ennek következtében átszervezésekre kényszerültek. Ráadásul a vállalatok Egyesült Államokra és Japánra összpontosító stratégiája miatt a földrajzi diverzifikációval kapcsolatos lehetőségek korlátozottak, így a piaci helyzetük stabilizálására tett erőfeszítések is kérdésessé válnak.

Ha sikerül, az egyesülés jelentős átalakulást hozhat az autóiparban, hasonlóan a Fiat Chrysler Automobiles és a PSA csoport 2021-es egyesüléséhez, amelyből a Stellantis született. A megállapodás mérete kiemeli a kínai versenytársak jelentette fenyegetést, különösen olyan régiókban, mint Délkelet-Ázsia, ahol korábban a japán autógyártók uralkodtak. Elemzők szerint a technológiai kihívások miatt az autóipari konszolidáció folytatódhat, és a partnert nem találó hagyományos gyártók kisebb szereplőkké zsugorodhatnak, miközben nő a járművenkénti költségük.