Köszönthetjük az e-táppénz korát – búcsút inthetünk a "kutyanyelvnek"!
Egy új korszak küszöbén állunk az e-táppénzes ügyintézés bevezetésével, amelynek következtében a köznyelvben "kutyanyelvként" emlegetett táppénzes papírok végleg eltűnnek. Ezt a fontos bejelentést Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára tette a Portfolio Privat Health Forum konferenciáján.
Hangsúlyozta, hogy ez a megközelítés már a múlt században gyökerezik, és az e-táppénz várhatóan hamarosan integrálódik az elektronikus ügyintézési rendszerbe, hasonlóan az oltási könyvhöz és a várandós gondozási kiskönyvhöz.
Takács Péter, beszélt arról, hogy az egészségügyi informatika, 2022 óta van jelen a hazai egészségügyben. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) folyamatosan fejlesztik a szakmának és a lakosság számára is. Az adatvagyon hasznosítás miatt létrehozták a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget, ami anonimizált módon, akár a piac számára is kutatás céllal az adatokat biztosítani tudja.
Magyarországon már strukturált formában elérhetők a betegadatok. Az európai innovációs potenciál viszont alacsony. Úgy fogalmazott az államtitkár, Amerika innovál, Ázsia gyárt, Európa pedig szabályoz, ezért is szükség van ez európai innovációs potenciál fejlesztésére.
A mesterséges intelligencia az adatelemzésben is egyre nagyobb szerepet játszik, a beteg egyéni életútját is tudják már monitorozni, egyelőre, tudományi kutatási projektek keretében.
Az Egészségablak applikáció egyre nagyobb népszerűségnek örvend, hiszen eddig már 4,3 millió alkalommal töltötték le. Különösen fontos, hogy minél többen hozzáférjenek ehhez az alkalmazáshoz, mivel idén szeptembertől a vastagbélrák szűrésére vonatkozó behívók is ezen a platformon keresztül érkeznek majd. Takács Péter hangsúlyozta, hogy a jövőben szinte minden szűrésre való meghívás így fog történni.
A Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) kapcsolatban elmondta az államtitkár, hogy a Medicina 2000 kimutatása szerint, a JIR indulása óta már 10 százalékkal csökkent a várakozási idő a járóbeteg-ellátásban. De még mindig magas azoknak az aránya, akik nem jelennek meg a lefoglalt időpontra, ezért dolgoznak egy olyan funkción, hogy az Egészségablak egy meghatározott időben figyelmeztető jelet küldjön, hogy a páciensek ne felejtsék a vizsgálati időpontjukat.
A CT- és MR-berendezések állami kézbe kerülésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a képalkotó diagnosztika terén kiemelt célként fogalmazódik meg, hogy az állami fenntartású egészségügyi intézmények, amelyek a közszolgáltatást látják el, túlnyomórészt állami tulajdonú eszközökkel végezzék a vizsgálatokat.
A 12 évnél régebbi berendezések lecserélésére kerül sor, míg egyes gépek modern szoftverekkel való fejlesztése révén okosabbá válnak. Összességében 33 új CT és 15 új MR-gép érkezik a rendszerbe. Különösen fontos, hogy olyan településeken is megjelennek ezek a fejlett képalkotó diagnosztikai eszközök, ahol eddig nem voltak elérhetők, mint például Dunaújvárosban és Kiskunhalason.
A kórházi adósságokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az eszközbeszállítókkal kötött megállapodás értelmében nem várható egy jelentős, év végi konszolidáció. Tavaly a kifizetések négy részletben történtek. Az államtitkár becslése szerint idén a lejárt kórházi adósságok összértéke 85-95 milliárd forint körül alakulhat. Ennek következtében az intézmények idén nem fogják elérni a tavalyi 200 milliárd forintos lejárt tartozást.
Nem várható el, hogy egy kórház nullás gazdálkodást folytasson, ha erre nem képes. Kijelölték a megengedett adóssághatárt, amelyet az intézményeknek be kell tartaniuk, és egyelőre a helyzet kedvezően alakul; a kórházak többsége sikeresen megőrzi ezt a határt.
Nemrégiben foglalkoztunk a kórházak pénzügyi helyzetével, amikor Rásky László a mi lapunknak kifejtette, hogy az Orvostechnikai Szövetség előrejelzése szerint az év végére a fekvőbetegeket ellátó intézmények adóssága elérheti, sőt meg is haladhatja a Magyar Kórházszövetség tavasszal becsült 100 milliárd forintos szintet.
