Az Európai Központi Bank (EKB) végleges döntést hozott a kamatokkal kapcsolatban.

Néhány piaci szereplő nem zárta ki az 50 bázispontos vágást sem, de a többség arra számított, hogy óvatos lépésekkel halad tovább az Európai Központi Bank a kamatcsökkentési ciklusban.

A döntésről szóló tájékoztató néhány perce jelent meg, az irányadó kamat 25 bázisponttal csökkent.

14:45-kor kezdődik Christine Lagarde sajtótájékoztatója, ahol a szokásos kommentár mellett friss makrogazdasági előrejelzést is közzétesznek. Csütörtök délelőtt a forint erősödött, az eurót 408,3-on jegyezték a döntés előtt. Ma volt már egy kamatdöntés, a svájci jegybank meglepetésre 50 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát.

Az Európai Központi Bank kormányzótanácsának legfrissebb beszámolója alapján a dezinflációs tendencia kedvezően alakul. A szakértők előrejelzése szerint a teljes infláció 2024-ben várhatóan 2,4 százalékra emelkedik, majd 2025-re 2,1 százalékra csökken, 2026-ban 1,9 százalékra, és 2027-ben, amikor életbe lép a kibővített uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer, ismét 2,1 százalékra nő. Az energia- és élelmiszerárak hatásától mentes inflációs várakozások 2024-re átlagosan 2,9 százalékot mutatnak, 2025-ben 2,3 százalékra csökkennek, míg 2026-ra és 2027-re egyaránt 1,9 százalékra stabilizálódnak.

Az inflációs alappilléreinek többsége alapján várható, hogy az infláció stabilan a Kormányzótanács által kitűzött 2 százalékos középtávú cél közelében fog alakulni. A hazai infláció valamelyest mérséklődött, azonban még mindig magas szinten mozog. Ennek fő oka az, hogy egyes szektorokban a bérek és árak alkalmazkodása a korábbi inflációs kilengésekhez jelentős késlekedéssel zajlik.

A szakértők jelenlegi előrejelzései szerint a szeptemberi várakozásokhoz képest mérsékeltebb gazdasági élénkülésre készülhetünk. Bár az idei harmadik negyedévben már tapasztalható volt a növekedés, a legfrissebb felmérések alapján a jelenlegi negyedévben a dinamika csökkenésére lehet számítani. A jövőbeli kilátások szerint 2024-ben 0,7%-os, 2025-ben 1,1%-os, 2026-ban 1,4%-os, míg 2027-ben 1,3%-os gazdasági növekedésre lehet számítani. Az előrejelzett élénkülés fő mozgatórugója a reáljövedelmek növekedése, amely serkenti a háztartások fogyasztását és a vállalati beruházásokat. A szigorú monetáris politika hatásai fokozatosan enyhülnek, ami várhatóan hozzájárul a belföldi kereslet fellendüléséhez.

Az Európai Központi Bank (EKB) december 18-i hatállyal módosította a betéti rendelkezésre állás konstrukcióját, az irányadó refinanszírozási műveleteket, valamint az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlábait. Ennek eredményeként a betéti kamatláb 3,00 százalékra, a refinanszírozási kamatláb 3,15 százalékra, míg az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 3,40 százalékra csökkent.

Arról is döntés született, hogy a Kormányzótanács a PEPP alatti újrabefektetéseket 2024 végén beszünteti.