Demkó Attila: Az Egyesült Államok nem gyakorolhat nyomást a NATO tagjaira - Mandiner

Az Egyesült Államok eddig sem volt a jótékonyság mintaképe, és a jövőben valószínűleg még távolabbra kerül ettől a szereptől.

Még Lengyelország és az Egyesült Államok sem fordít annyi pénzt – összesen nyolc ország van, ahol a költségek nem haladják meg a 2%-ot. Ezt az adatot nem szükséges abszolút értelemben értelmezni, de különböző nézőpontokból mégiscsak érdemes elgondolkodni rajta.

Ha a NATO országok holnap 5%-ra emelnék egységesen a költségvetésüket, el sem tudnák költeni értelmesen - fizetésekre persze bármennyi elmehet, de hangsúlyozom, értelmesen, azaz fegyverre, infrastruktúrára, kiképzésre. Az más kérdés, ha háború van, de békeidőben egy ilyen döntés kivitelezhetetlen és elképzelhetetlen.

Tehát, ez tényleg értelmetlen lenne? Valószínűleg nem, hiszen van mögötte bel- és külpolitikai logika is. Trump jól ismeri a támogatóinak igényeit – azt akarják, hogy az európai országok állják a számlát. Ezzel egyidejűleg nyomást is gyakorolhat a szövetségeseire, hogy vásároljanak több amerikai fegyvert.

Grönland helyzete hasonlóan érdekes. Meglepő lehet, de a szavazók véleménye és a mögöttes gazdasági, stratégiai érdekek a kulcsfontosságú tényezők. Az európai reakciók is árulkodóak – Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter például hangsúlyozza: "Nem kérdés, hogy az Európai Unió megengedné-e, hogy más országok megtámadják szuverén területeit, függetlenül attól, kik ők." "Mi egy erős kontinens vagyunk," tette hozzá, ezzel hangsúlyozva az unió védelmi elkötelezettségét.

Nem, Európa nem erős, míg Amerika az, de nem kell tartani egy Grönlandi D-naptól. És így tovább, más stílus, más retorika, a végén meg megegyezések, akár az említett területen, akár máshol. Egy persze biztos: az USA eddig sem volt jótékony kiscserkész, a jövőben meg még kevésbé lesz az."