Hogy lehet ez? Az Európai Unió valóban a magyar forrásokat fegyverek vásárlására kívánja fordítani?
A jelen pillanatban zárolt európai uniós források kusza hálójából a tisztánlátás kedvéért érdemes felidézni a Világgazdaság legutóbbi cikkét, amelyben megállapítja, hogy Magyarországra valójában érkeznek európai uniós források (vagy a kormány úgy nyújt finanszírozást, hogy bízik a későbbi kifizetésekben). Ezzel szemben a jövőt vizsgálva nem túl fényesek a kilátások, hiszen a Magyarországnak járó megközelítőleg 20 milliárd euró (~8200 milliárd forint) uniós forrás sorsa bizonytalan.
Az European Policy Centre (EPC) legfrissebb javaslata szerint az uniós költségvetés és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretein belül, a tagállamok által fel nem használt források révén lehetne támogatni az európai védelmi ipar fejlődését. A javaslat sürgőssége nem véletlen: egyrészt az új amerikai adminisztrációnak olyan védelmi költségvetési adatokat kell prezentálnia, amelyek kedvezőbbek az európai országok számára, másrészt pedig az európai védelmi szuverenitás megteremtéséhez nem elegendő, ha a források allokálása csak a 2028-ban kezdődő új, többéves pénzügyi keret (MFF) keretein belül valósul meg.
"Magyarország gazdaságát a tüdőjén keresztül támadná."
A brüsszeli EPC "Quick March!" jelentése - amelyre érdemes odafigyelni, mivel ez az egyik legmeghatározóbb think tank, és jelentős hatással van az uniós közgondolkodásra - egy innovatív megközelítést vázolt fel, amely révén Európa célul tűzheti ki, hogy a GDP 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítsa. Ez a javaslat ismerős lehet, hiszen Donald Trump már többször is hasonló követeléseket fogalmazott meg a NATO-tagállamok felé. Az uniós országok számára azonban a megnövekedett kiadások komoly kihívásokat jelenthetnek.
Magyarország 2025-ös védelmi költségvetésének tervezett összege 1753 milliárd forint, de ahhoz, hogy a 5 százalékos védelmi célkitűzést elérhessük, körülbelül 2001 milliárd forinttal kellene növelni a kiadásokat. Ez azt jelenti, hogy a tervezett költésnél jóval nagyobb összeget kellene előteremteni. "Ez tüdőn lőné a magyar gazdaságot" - figyelmeztetett korábban Orbán Viktor, utalva arra, hogy az ilyen mértékű költekezés komoly terhet róna a költségvetésre. Ráadásul a 2025-ös költségvetést már eleve 4122,9 milliárd forintos hiánnyal állították össze, így bármiféle további kiadás csak tovább súlyosbítaná a már meglévő problémákat.
Nem tűnik el, csupán átalakul – a kórház falai között születik újra, mint egy lőtér, ahol a remény és a gyógyulás célpontjai találkoznak. Az élet körforgása nem áll meg, és a nehézségekből új lehetőségek bontakoznak ki. Az átalakulás nem csupán a fizikai tér, hanem a lelkünk mélyén is zajlik, ahol a fájdalom és a gyengeség helyét a bátorság és az erő veszi át. A kórház szigorú rendje és a lőtér szabad szelleme összefonódik, emlékeztetve minket arra, hogy minden vég egy új kezdetet is hozhat.
Az EPC értelmében a fel nem használt források elköltésének két fő módja létezik:
Az átcsoportosítási javaslat nem csupán Magyarországot érinti kedvezőtlenül, hanem más uniós tagállamok számára is kihívásokat jelent. A pénzeszközöket ugyanis olyan projektektől vonnák el, amelyeket már korábban az Európai Bizottság jóváhagyott és finanszírozásra ítélt.
Magyarországot az újraelosztásból is kizárhatnák
Ráadásul az EPC javaslata értelmében a forrásokból kialakítandó pénzügyi alaphoz (SPV) kizárólag azok az országok csatlakozhatnak, amelyek tiszteletben tartják az EU jogállamisági normáit. Bár a jelentés kifejezetten nem említi Magyarországot, a folyamatban lévő jogállamisági viták fényében könnyen lehetséges, hogy az országot kizárják az alapból.
Tehát, ha a magyar kormány nem lenne képes lehívni és felhasználni az országnak járó forrásokat, akkor azokat újraelosztanák, sőt ezzel egyidőben Magyarországot ki is zárhatják a döntéshozatalból.
