Corvinus Egyetem kutatás: A takarékosság kéz a kézben jár a környezettudatossággal - Alternatív Energia A Corvinus Egyetem legújabb kutatása rávilágít arra, hogy a takarékos életmód nem csupán pénzügyi előnyökkel jár, hanem szoros kapcsolatban áll a körn
A pénzügyi tudatosság és a környezettudatosság közötti kapcsolat egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. A Budapesti Corvinus Egyetem legújabb kutatása szerint a takarékoskodó emberek nagyobb valószínűséggel élnek olyan életmódot, amely tiszteletben tartja a környezetet. Ezzel szemben azok, akik a vásárlást élvezik, gyakran hajlamosak figyelmen kívül hagyni a környezeti szempontokat. A kutatás eredményei alapján a pénzügyi tudatosság nemcsak a személyes pénzügyekre van kedvező hatással, hanem a bolygónkra is: a takarékos életmód szoros összefüggésben áll a zöld szokásokkal. Azok, akik tudatosan kezelik kiadásaikat, hajlamosabbak a természeti erőforrásokkal is takarékoskodni, legyen szó energiamegtakarításról, hulladékcsökkentésről vagy vásárlási szokásaikról. A kutatás hangsúlyozza, hogy a takarékossági szemlélet a legmegbízhatóbb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez a tényező fontosabb, mint az, hogy valaki mennyire tartja magát környezettudatosnak. Ezzel szemben a vásárlásra orientált életstílus, amely a költés öröméről szól, csökkenti a környezetbarát döntések iránti hajlandóságot. Bár a kapcsolat nem minden esetben erős, statisztikailag bizonyítható: aki a fogyasztásra helyezi a hangsúlyt, az valószínűleg kevésbé hoz környezettudatos döntéseket. A tanulmány rámutat arra is, hogy a környezetvédelmi üzenetek önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy változást érjenek el, mivel a gazdasági növekedésre és a fogyasztásra ösztönző narratívák hatása jóval erősebb.
A kutatás egyik leglényegesebb megállapítása, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül követel meg külön erőfeszítést; sokkal inkább a tudatos pénzügyi döntések természetes következménye. Más szóval, aki ügyel a pénzügyeire, az a bolygónkra is jobban odafigyel. Ugyanakkor a környezettudatos életmód kialakítása nem csupán oktatással vagy információval érhető el. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a kognitív ösztönzők mellett a szokások, mint például a takarékosság, és az érzelmi attitűdök, mint a vásárlási szokások, legalább ennyire fontosak. Például, ha valaki gyermekkorában túrázik a természetben, az felnőttkorában sokkal erősebb környezetvédelmi érzékenységet eredményezhet, mint a hagyományos környezetvédelmi oktatás. A kutatók arra is rámutatnak, hogy a vállalatok jelentős szerepet játszhatnak a fenntartható és takarékos magatartás ösztönzésében, akár belső tréningekkel, akár ösztönzőprogramokkal. Ilyen kezdeményezések lehetnek például az energiahatékonysági tréningek, a hulladékmegelőzési ötletpályázatok, vagy az otthoni környezettudatos magatartás jutalmazása.
A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást - áll a kutatásban.
