Balcsik varázslatos vonzerejének titka: Mária királyné lenyűgöző kertje.

Bulgária egyik legelbűvölőbb látnivalója a Mária román királyné által építtetett csodás kert, amely ma a Bolgár Tudományos Akadémia botanikus kertjeként várja látogatóit. Itt több mint 600 különleges növényfaj található, beleértve a szubtrópusi növényeket, gyönyörű rózsabokrokat és kaktuszokat, melyek a mesterséges vízesések varázslatos környezetében helyezkednek el. A kert nem csupán a növények sokszínűségével kápráztat el, hanem a természet és a művészet harmonikus összhangjával is, ami felejthetetlen élményt nyújt minden látogató számára.

Balcsik, Bulgária északkeleti szegletében, a festői Dél-Dobrudzsa régióban terül el, közvetlenül a Fekete-tenger partján. A város legfőbb vonzereje az egykori királyi kastély és nyaraló, amelyek a Román Királyság idején, 1913 és 1916, valamint 1919 és 1940 között épültek, és gazdag történelmük révén ma is lenyűgözik a látogatókat. Balcsik gyökerei az ókori görögökig nyúlnak vissza, amikor kereskedelmi kolóniaként virágzott. Az Oszmán Birodalom alatt a térség lakóit gagauszok, tatárok és törökök alkották, de mára a város igazi bolgár településként büszkélkedhet a bolgár tengerpart legrégebbi településeinek egyikeként.

Különlegességébe I. Ferdinánd román király felesége is beleszeretett, aki ragaszkodott ahhoz, hogy itt épüljön fel nyári rezidenciája.

Az épületegyüttes olasz stílusjegyeket hordoz, míg a mellette elterülő hatalmas kert svájci mérnökök precíz tervei nyomán jött létre.

1924 és 1936 között folytak azok a munkálatok, amelyek nemcsak a balkáni és közel-keleti török, hanem a nyugati keresztény motívumokat is életre hívták. Az épületegyüttes szórt elrendezése emlékeztet az isztambuli Topkapi palotára, és olyan harmonikus együttélést sugall, ahol a minaret és a keresztény kápolna békésen megfér egymás mellett. A látogatók számára ez a helyszín egyedülállóan tükrözi a különböző kultúrák találkozását és kölcsönhatását.

Nem véletlen ez a fúzió: Mária királyné ugyanis baháista tanokat vallott, azaz egy olyan 19. századi perzsa, egyistenhívő vallást, ami arra alapoz, hogy az egész emberiség egyetlen faj, és a világ megérett egy globális társadalomra. Ráadásul a kert kialakításában segédkező muszlim kertésszel, Alival is szoros barátságot ápolt, akivel gyakran sétáltak együtt a kertben, és hosszas beszélgetéseket folytattak a növényekről, életről, világnézetekről.

Az épületek közötti területet egy teraszos jellegű, többszintes, tengerpartra néző nem kevesebb, mint 65 000 m2-es botanikus kert tölti ki, ami a mai napig őrzi az angol és a francia kertészet jellegzetességeit. Mária királyné kertje a nemzetközi diplomácia és a román kulturális élet központja volt, nem véletlen, hogy mindent e célnak rendelt alá. Jó példája ennek a régi vízimalom, amit romantikus fürdőházzá alakított át, akárcsak a palota mellett található ókori római thermae romjain kialakított szabadtéri fürdő, amely közkedvelt volt a királyné látogatóinak körében.

A történészek véleménye szerint Mária királyné szándéka a kert megalkotásakor az volt, hogy egy olyan varázslatos teret teremtsen, amely a természet csodálatos szépségét és sokszínűségét hirdeti.

A királynő személyesen is részt vett a növények kiválasztásában és a kert elrendezésében, és nagymértékben hozzájárult a ma őrzött több ezer növényfaj megőrzéséhez.

Számos szubtrópusi növényt, rózsabokrot és más különleges, ritka növényt fedezhetünk fel itt: az atlaszcédrustól kezdve a mamutfenyőn át a legkülönlegesebb kaktuszokig.

A kert egyik fő nevezetessége ugyanis egy körülbelül 1 000 négyzetméteren kialakított kaktuszgyűjtemény, ami Monaco után a második legnagyobb Európában.

A mai botanikus kert három különböző részre tagolódik, mind történelmileg, mind funkcionálisan. Az első rész a Mária román királyné által létrehozott park, amely ma kulturális kincseként, valamint kert- és parkművészeti örökségként is számon tartott. A második terület egy különleges kert, amelyet a korlátozott képességű látogatók számára alakítottak ki; ez a 0,7 hektáros park tele van időszakos virágkompozíciókkal, vízfelületekkel, kaktuszokkal és pozsgás növényekkel, valamint sziklakert jellegű kialakításokkal. A harmadik rész a sétányok összefonódó hálózata, ahol a látássérült látogatók Braille-írással ellátott tájékoztatókat és fajismertetőket találhatnak, így mindenki számára élvezetes és tanulságos élményt kínálva.

2005-ben a botanikus kert hivatalosan is védett területté vált, ezzel megőrizve Bulgária egyik legelragadóbb zöld oázisát. Ez a hely nem csupán a természet szépségeinek otthona, hanem egyben a kutatás, tudományos tevékenységek, ökológiai képzések és művészeti projektek központja is. Itt működik a Balkáni Ökológiai Központ, amely a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet népszerűsíti. A kert minden egyes szeglete a természet és a növények iránti mély tiszteletet tükrözi, amiért a botanikus kert mottója is ezt a szellemiséget hirdeti:

"Amikor valaki a szívébe zár egy olyan virágot, ami csupán egyedüli példányként ragyog a csillagok végtelen tengerében, az éppen elegendő ahhoz, hogy boldogságot találjon, amikor a csillagok fényére néz."