Az űrből is jól kivehető a lenyűgöző lábatlani ókori temető, amely a múlt titkait rejti.

Nemrégiben különleges felfedezés történt a település határában, ahol ősi sírokra bukkantak. A feltárás során számos személyes tárgy került elő, amelyek betekintést nyújtanak az avar kor mindennapjaiba. A régészek a legfrissebb fotós posztjukban osztották meg az izgalmas leleteket, melyek a múlt rejtelmeit idézik fel.

Ismeretlen avar kori sírokat találtak a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészei Lábatlan határában. Az izgalmas és látványos leletekről fotókat is közöltek. Mint kiderült: űrszonda segített megtalálni az ókori sírokat.

Avar kori sírokat kutattak az űrből

A felfedezés első impulzusát egy 1994-ben készült légifelvétel szolgáltatta. A Régészeti Intézet Facebook-oldalán megosztott részletek szerint a felvételen különös, rejtélyes foltok tűntek fel. Ezt követően a két intézmény közös „nyomozásba” kezdett, amelynek során számos vizsgálatot végeztek. E munkálatok eredményeként egy eddig teljesen ismeretlen, késő avar kori temetőre bukkantak a lábatlani Rézhegy-dűlő területén.

A kutatás első lépése a Pécsi Légirégészeti Téka archív fotóinak elemzése volt, írták. A képeken sorosan elhelyezkedő sötétebb foltok tűntek fel, amelyek temető sírjaira utalhattak. A mai műholdképekkel összevetve kiderült: a terület ma már nem szántóföld, hanem egy gyümölcsöskert alatt húzódik. Ezek feltérképezésére magnetométeres felmérésre került sor, amely igazolta a sírok jelenlétét.

Az avarok mindennapjairól ma már sokkal részletesebb ismeretek állnak rendelkezésünkre, mint korábban.

Május közepén egy izgalmas felfedezés történt, amikor egy kutatószondát nyitottak, amelyből három ősi sír került napvilágra, mindössze sekély mélységben. A feltárást alaposan dokumentálták, különféle fényképek, részletes rajzok és háromdimenziós modellek segítségével, hogy a szakemberek és az érdeklődők egyaránt részletesen nyomon követhessék a folyamatot.

A sírokból a régészek számos érdekes és személyes tárgyat hoztak felszínre az avarok életéből. Találtak többek között orsógombot, vascsattal ellátott öveket, fülbevalókat, vaskéseket és vaskarika darabokat. Emellett különleges szórványként pénzérmék és kerámiatöredékek is napvilágra kerültek, amelyek gazdagítják a korabeli kultúra megértését.

Mint az intézet kiemelte: az ásatás eredményei nemcsak egy új lelőhelyet tettek ismertté, hanem betekintést engednek a térség késő avar kori közösségének életébe és temetkezési szokásaiba is.

Úgy tűnik, hogy a magyarországi területeken található egykori avar kori kultúra felfedezései egyre szélesebb körben zajlanak a régészek által. Ennek érdekében a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete elindította a "Lelőhelydiagnosztika távérzékeléssel" nevű kutatási programot, amelyet közismertebb nevén "Temetők az űrből" projektnek hívnak. A program célja, hogy a modern technológia segítségével újabb titkokat fedjen fel a múltunkról.

A cél az, hogy felfedezzünk olyan temetkezéseket, amelyek jellemzően teljesen ismeretlenek, és amelyek észlelésére a hagyományos terepbejárás, geofizikai vagy fémkereső technikák nem elegendőek. Sok esetben ezek a rejtett helyszínek csupán műholdfelvételek vagy régi légifotók révén nyernek fényt, ahogyan azt az intézet honlapján is olvashatjuk.