Egy hazánk egyik legnagyobb pénzintézete meglepő és kifinomult trükkökkel nehezíti meg ügyfelei életét, miközben egy fiatal férfi külföldön, saját hibáján kívül, egy igazán kellemetlen helyzetbe keveredik.
Természetesen nekem is van bankkártyám: egy jól ismert, nemzetközi pénzintézetnél nyitottam számlát, mindezt a saját otthonom kényelméből. Azóta is gondtalanul használom, egészen a múlt hétig, amikor egy teljesen váratlan helyzettel kellett szembenéznem. Egy kínai utazás során derült ki, hogy ott szinte mindenhol kizárólag bankkártyás (vagyis inkább telefonos, de egy ahhoz kapcsolódó kártyás) tranzakciókat fogadnak el.
Hajnali órában indultam volna haza, taxit hívtam az applikáció segítségével - amikor jött a hibaüzenet, hogy az eddig használt kártya valamiért nem jó.
Az első pillanatban megrémült a szívem, hiszen a szálloda három és fél órányira volt gyalogosan. Elképzelhetetlennek tűnt, hogy talán elköltöttem az összes pénzemet. Gyors átnézés után azonban kiderült, hogy természetesen nem költöttem el mindent. Újabb próbálkozás következett, ezúttal az önkiszolgáló kasszánál, ahol viszont egy másik hibaüzenet fogadott - limitátlépés történt. Ekkor már szinte örömmel tapasztaltam, hogy ez egy viszonylag könnyen orvosolható probléma, de hamarosan kiderült, hogy a limit napi kétmillió forint, amit természetesen nem léptem át.
Hosszas keresgélés és gondolkodás után végre rájöttem a titokra: nem a pénzkeret a szűk keresztmetszet, hanem a tranzakciók maximális száma. Ekkor újra felcsillant a remény, hiszen csupán annyit kellett tennem, hogy növeljem a napi engedélyezett tranzakciók limitjét. De ekkor jött a hidegzuhany. A neves bank, amelyhez tartozom, csupán napi 15 tranzakciót engedélyez, ennél többet nem tudok elérni. Így kénytelen voltam hirtelen segítséget kérni egy kedves barátomtól, hogy utaljon nekem a digitális bankkártyámra, mert a saját kártyámmal már nem tudtam feltölteni a szükséges összeget.
Hosszas kutakodás után végre felfedeztem, hogy valójában lehetőség van napi 15 tranzakciónál többre is. Ehhez viszont kérvényt kell benyújtanom a banknak, amely csak egy napra ad engedélyt. Ha esetleg újra szükségem lenne rá, megint kérvényezni kell. Ekkora már annyira frusztrált voltam, hogy a bank úgy bánik velem, mint egy gyerekkel, és a saját pénzemhez nem férhetek hozzá, hogy elfelejtettem átnézni a feltételeket. Talán marhabőr pergamenre, pennával írt szonett formájában, viaszpecséttel az alján lenne az elvárás a drágalátos bank részéről?
Addig is boldog lehetek, hogy a barátom sikeresen át tudta utalni a pénzt. Amint hazaérek az utazásból, azonnal elintézem, hogy megszüntessem a bankszámlámat.
