Az éghajlatváltozás következményei: Mérgező algák felelősek több mint 350 elefánt elhullásáért - Magyar Mezőgazdaság
A kutatók jelenlegi álláspontja szerint a halálesetek mögött valószínűleg a vízben elszaporodott mérgező kékalgák, más néven cianobaktériumok állnak, melyek a klímaváltozás következtében terjedtek el.
A jelenség nemcsak helyi, hanem globális figyelmet is kapott, mivel az éghajlatváltozás miatt az ilyen jellegű, hirtelen fellépő tömeges állathalálozások egyre gyakoribbá válhatnak.
A halálesetek első jelei 2020 májusának és júniusának fordulóján bukkantak fel, amelyeket számos elmélet követett a lehetséges kiváltó okokról, például cianidmérgezésről vagy eddig ismeretlen kórságokról. Az esemény azonban nem csupán egy szomorú statisztikai adat, hanem a legnagyobb, ismeretlen okból bekövetkezett elefántpusztulásként vonult be a történelembe. Davide Lomeo, a King's College London geográfiai doktori programjának hallgatója és a kutatás irányítója rámutatott, hogy éppen ez az ismeretlenség az, ami annyira aggasztotta a szakértőket és a közvéleményt egyaránt.
Egy friss kutatás, amely a Science of the Total Environment tudományos folyóiratban látott napvilágot, arra a megállapításra jutott, hogy az algavirágzás összefüggésbe hozható bizonyos halálesetekkel. A tudósok műholdas adatokat alkalmaztak annak érdekében, hogy feltérképezzék az elefánttetemek eloszlását a vízforrások környezetében.
A kutatás során 3000 vízlelőhelyet vizsgáltak meg, és megállapították, hogy azok a tavak, ahol a cianobaktériumok 2020-ban elszaporodtak, magas koncentrációban tartalmaztak elefánttetemeket.
A klímaváltozás következtében megjelenő szélsőséges időjárási jelenségek, mint például az aszályok, majd az azt követő heves esőzések, ideális környezetet biztosítanak az algák virágzásának. Botswanában 2019 a legszárazabb év volt az elmúlt évtizedben, míg 2020 a csapadékos időszakok éveként vonult be a köztudatba. E különleges időjárási ingadozások elősegítették a cianobaktériumok szaporodását, amelyek rendkívül mérgező anyagokat termelnek, komoly veszélyt jelentve a vízi ökoszisztémákra és az emberi egészségre.
2020-ban Zimbabwében 35 elefánt halt meg egy bakteriális fertőzés miatt, amely szintén a hosszan tartó aszályhoz köthető. 2015-ben Kazahsztánban 200 000 szajga antilop pusztult el a klímaváltozással összefüggő vérmérgezés következtében.
A kutatók kiemelték a vízminőség-ellenőrzés jelentőségét, különösen olyan területeken, mint Dél-Afrika, ahol az éghajlati viszonyok egyre inkább forróbbá és szárazabbá válnak.
Ez az eset világosan mutatja, hogy az éghajlatváltozás nemcsak a természetes élőhelyeket, hanem az állatpopulációkat is közvetlen veszélybe sodorja. Az ilyen események riasztó tendenciát jeleznek, amelyek hatással lehetnek a biodiverzitásra és az ökológiai egyensúlyra. Az emberiségnek sürgős lépéseket kell tennie az éghajlatváltozás mérséklése érdekében, beleértve a kibocsátás csökkentését és a vízforrások fenntartható kezelését.
