"Amit tapasztaltam, az igazán kínos volt" - tette hozzá a saját szurkolóinak, amikor kritikát fogalmazott meg.

Gennaro Gattuso, az olasz labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya saját szurkolóikat kritizálta, akik elégedetlenek voltak a Moldova otthonában rendezett csütörtöki világbajnoki selejtezőn nyújtott teljesítménnyel.

Az olaszok a 88. és a 92. percben szerzett gólokkal 2-0-ra nyertek Moldova vendégeként, de a hátrányuk az utolsó forduló előtt változatlanul három pont a listavezető Norvégiával szemben. Bár vasárnap Milánóban olasz-norvég rangadóval zárulnak a csoport küzdelmei, a házigazdáknak legalább kilenc góllal kellene nyerniük, hogy a tabella élén végezzenek.

Az olasz labdarúgás történetének egy emlékezetes pillanata, amikor 1948-ban, a londoni olimpián, 9-0 arányban diadalmaskodtak az Egyesült Államok ellen. Ez a mérkőzés maradandó nyomot hagyott a sportág krónikájában, hiszen az olasz csapat eddigi pályafutása során mindössze egyszer tudott ilyen lenyűgöző gólkülönbséggel győzni.

Mivel Chisinauban sokáig 0-0 volt az állás, a vendégszurkolók hangot adtak nemtetszésüknek, és a feszült hangulat a lefújás után sem változott. A drukkerek dühe minden bizonnyal abból is fakad, hogy nemzeti csapatuk lemaradt a legutóbbi két világbajnokságról, és több mint valószínű, hogy ezúttal is pótselejtezőre kényszerül.

Gattuso már a kinevezésekor érezhette, hogy nehéz feladat vár rá, hiszen az olasz válogatott még az előző szövetségi kapitány, Luciano Spalletti alatt szenvedett el egy 3-0-ás vereséget Oslóban. Azóta Erling Haaland és csapata nem hibázott, sőt, Moldovát 11-1-re megsemmisítették. Az olasz drukkerek többsége ezt az eredményt tekintette irányadónak a csütörtöki mérkőzés előtt.

Nincsenek könnyű meccsek. Ha még mindig a norvégok 11-1-es győzelmére gondolnak, az nem az én problémám. Amit ma hallottam, az szégyenletes volt. Nem fogadom el, hogy ötszáz szurkoló tiltakozzon

- hangsúlyozta Gattuso, aki ezzel a teljesítménnyel már a harmadik szövetségi kapitány, aki egymás után öt győzelemmel indította el az olasz válogatott irányítását. Eddig csupán Edmondo Fabbrinak (1962-63) és Azeglio Vicininek (1986-87) volt erre példa.

Hangsúlyozta: nagyon elégedett a csapatával, és egységesnek kell maradniuk, hogy a pályán megküzdhessenek a nehézségekkel.