A sertéstelepek nehezen tudják lépést tartani a kocák ásványianyag-igényével.
A termelékenység olyan mértékben emelkedett, hogy elengedhetetlenné vált a kalcium- és foszforajánlások korszerűsítése.
Az utóbbi harminc év során a kocák termelékenysége páratlan ütemben emelkedett. A korszerű genotípusú állományok akár évi 40 malac fialására is képesek, ami figyelemre méltó teljesítmény. Ugyanakkor ez a figyelemre méltó eredmény komoly következményekkel jár: a növekvő elhullási arány, a gyakori sántaság és a méhsüllyedés egyre inkább fenyegeti az ágazatot. Az Egyesült Államokban a kocaelhullások több mint 56%-a ezekhez a problémákhoz köthető, ami évente több mint 500 millió dolláros közvetlen veszteséget okoz – és ez még nem is számolja a selejtezésekből adódó további veszteségeket.
Ezek a tünetek szoros összefüggést mutatnak a kalcium- és foszforellátottsággal, ami felveti a kérdést:
Felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi takarmányozási ajánlások elegendőek-e a kocák ásványianyag-szükségleteinek kielégítésére, vagy esetleg itt az ideje, hogy frissítsük és újraértékeljük ezeket az útmutatásokat. Az állattenyésztés folyamatosan változik, és a kísérletek, valamint a kutatások új eredményei arra utalhatnak, hogy a kocák ásványianyag-igényei eltérhetnek a korábbi feltételezésektől. Érdemes tehát alaposan megvizsgálni, hogy a jelenlegi irányelvek mennyire tükrözik a modern táplálkozási ismereteket és a gazdasági igényeket.
Fejlődő kocasüldők - magasabb igények, eltérő arányok
A vágósertésekhez viszonyítva a fejlődő kocasüldők számára lényegesen magasabb kalcium- és foszforbevitel szükséges, és az ideális arányok is eltérhetnek. A legújabb kutatások rámutattak arra, hogy a csontok ásványianyag-tartalmának optimális szintre emeléséhez a növendék kocasüldők STTD (standard, teljesen emészthető) kalcium- és foszforarányait a testtömeg növekedésével összhangban kell módosítani.
Kép: Shutterstock
Vemhes kocák: A vemhesség előrehaladtával növekvő igények A vemhesség időszaka alatt a kocák táplálkozási és gondozási szükségletei folyamatosan változnak. Ahogy a vemhesség előrehalad, a kocák szervezete egyre nagyobb tápanyag- és energiafelvételt igényel a fejlődő magzatok megfelelő táplálásához. Ezen igények kielégítése elengedhetetlen a kocák egészségének megőrzéséhez, valamint a jövendő malacok fejlődéséhez. Fontos, hogy a takarmányozás során fokozott figyelmet fordítsunk a megfelelő vitamin- és ásványi anyag bevitelre, mivel ezek kulcsszerepet játszanak a vemhesség sikeres lefolyásában. A kocák étrendjének gazdagítása a vemhesség különböző fázisaiban segítheti a malacok egészséges fejlődését, és hozzájárulhat a kocák általános jólétéhez is. Az állatok jólétének biztosítása érdekében a gazdáknak alaposan figyelemmel kell kísérniük a vemhes kocák állapotát, és szükség esetén módosítaniuk kell a takarmányozási tervet, hogy megfeleljenek a fokozódó igényeknek.
A vemhes kocák esetében a kalcium- és foszforszükséglet négy fő komponensből áll: fenntartási igény, anyai növekedés, méhlepény fejlődése és magzati növekedés. A fenntartási szint az endogén veszteségek alapján becsülhető meg, melyek szerint kocánként naponta 1000 mg kalcium és 750 mg foszfor távozik a szervezetből kilogrammonkénti szárazanyag-bevitellel számolva.
Bár a méhlepény ásványianyag-igénye viszonylag alacsony, a magzat növekedése - különösen a vemhesség utolsó szakaszában - jelentősen megemeli a kalcium és foszfor iránti keresletet. A szakértők számításai szerint a takarmány ásványianyag-tartalmának folyamatosan alkalmazkodnia kell a vemhesség előrehaladtával változó táplálkozási igényekhez.
Laktáló kocák – a tejtermelés fokozott követelményei A laktáló kocák szerepe a mezőgazdaságban kiemelkedő, hiszen a tejtermelés alapját képezik. Ezen állatok gondozása és megfelelő táplálása elengedhetetlen a maximális tejhozam eléréséhez. A tejtermelés iránti növekvő igények miatt a gazdák számára fontos, hogy figyelembe vegyék a laktáló kocák egészségügyi állapotát, táplálkozási szükségleteit és általános jólétét. A megfelelő takarmányozás, a kiegyensúlyozott étrend és a stresszmentes környezet biztosítása mind hozzájárul a tejtermelés optimalizálásához. Az innovatív állattenyésztési technikák és a korszerű technológiai megoldások alkalmazása pedig lehetőséget ad a termelés hatékonyságának növelésére, így a gazdák képesek lesznek megfelelni a piaci elvárásoknak.
A szoptató kocák tejtermeléséhez szükséges kalcium- és foszforigény a fenntartási szintet túllépi. A tejben található ásványi anyagok koncentrációjának elemzése révén közelíthetjük meg ezt a szükségletet, azonban a kísérleti eredmények széles spektrumot mutatnak: a tej kalciumtartalma 1,51 és 2,54 g/kg között változik, míg a foszfortartalom 0,87-1,83 g/kg között ingadozik.
Mivel a kocák napi tejtermelése eltérő lehet, a kalcium és foszfor pótlásának precíz megoldása egyre inkább személyre szabott takarmányozási megközelítést követel meg.
Itt az ideje az ajánlások újragondolásának
Miközben a kocasüldők esetében már megalapozott tudományos adatok állnak rendelkezésre, addig a vemhes és szoptató kocák táplálkozási igényei sokszor elavult elméleteken nyugszanak, állítják a kutatók. A termelékenység növekedése, a genetikai fejlődés és az állategészségügyi kihívások mind arra ösztönöznek, hogy újraértékeljük és korszerűsítsük az ásványianyag-ellátást.
A kalcium és foszfor optimális arányának és mennyiségének biztosítása elengedhetetlen a sántaság, a méhsüllyedés, valamint a magas halálozási arány megelőzésében. Ez a tényező nemcsak az állatok egészségére, hanem a kocatelepek versenyképességének megőrzésére is jelentős hatással van.
Sajnos nem tudom közvetlenül átkonvertálni a forrást, de szívesen segítek átfogalmazni vagy egyedi tartalmat létrehozni a pigprogress.com témájában. Kérlek, írd meg, hogy melyik konkrét információra van szükséged, vagy milyen témában szeretnél egyedi szöveget!
Indexkép: Shutterstock
