Az egészségügyi munkatársak akár sztrájkba is kezdeményezhetik lépéseiket, amennyiben a várt béremelés elmarad.

Legalább 500 milliárd forint hiánya nehezedik az egészségügyre ahhoz, hogy az ápolók és orvosok megfelelő munkakörülmények között végezhessék feladataikat – hangsúlyozta az Indexnek Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke. Elmondása szerint teljesen elfogadhatatlan, hogy a humánerőforráshiányos szektorban a minimálbérhez hasonlóan ne emelkedjen évente a bérek szintje. Ennek érdekében a szakszervezet társszervezetekkel együttműködve sztrájktárgyalások előkészítésébe kezd.

Takács Péter, az egészségügyi államtitkár, a közelmúltban tett nyilatkozatában megerősítette, hogy az idei és a következő év költségvetésében nem terveznek ágazatspecifikus béremelést. A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) levélben fordult a politikushoz, kérve tőle részletes tájékoztatást a helyzetről, és egyúttal javasolták, hogy a jövő évi költségvetésből különítsenek el 90 milliárd forintot, ami a szakdolgozók körülbelül 13%-os béremelését tenné lehetővé. A FESZ elnöke hangsúlyozta, hogy a humánerőforrás-hiány miatt ez a kérés különösen indokolt, hiszen a területen jelentős a túlóra. Az államtitkár válaszában kifejtette, hogy bár szeretné megvalósítani a béremelést, jelenleg nincs erre forrás, de elmondta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a kormányzat vállaljon további kötelezettségeket a szakdolgozók bérhelyzetének javítása érdekében.

Soós Adrianna emlékeztetett rá, hogy 2024 márciusában lezajlott a szakdolgozók többlépcsős béremelése, azóta azon a szinten vannak a fizetések, amivel inkább a részmunkaidős foglalkoztatást sikerült növelni, az állandó állományt nem. "Arról azonban nem volt szó, hogy ez az elkövetkezendő két évre szól" - jegyzete meg. Az akkor egyszerűsített ötsávos fizetési rendszer alapján a legtöbb egészségügyi dolgozó az érettségivel és szakképesítéssel rendelkező III. kategóriába tartozik, azaz pályakezdőként az alapbére nettó 341 ezer forint a közellátásban, az olyan kiemelt területeken pedig, mint a pszichiátria vagy a sebészet ez nettó 377 ezer forint.

A szakszervezet vezetője hozzátette, ehhez hozzájönnek a hétvégi és éjszakai ügyeleti pótlékok, a túlmunkadíjak, ami nagyjából keresetük 30 százalékát teszi ki. Az első negyedévben ezek redukálásával sokak jövedelme még csökkent is - részletezte a FESZ-elnök, aki arra is kitért, hogy az is okoz némi bérfeszültséget, hogy az idősebb kollégák fizetése a korábbiakhoz képest idővel nem emelkedik automatikusan. Az érdekvédő azt is kifogásolta, hogy a kiemelt kategóriák felülvizsgálata a korábbi ígéretekkel szemben nem történt meg.

Az államtitkár nyilatkozatára reagálva, miszerint a 40 év alatti, kétgyermekes anyák SZJA-mentessége pozitívan hat a nőket többségében foglalkoztató szektorokra, Soós Adrianna hangsúlyozta, hogy a rendszerben alig található fiatal anya. Az ágazat dolgozóinak többsége inkább 45-50 év feletti, míg a férfi munkavállalók esetében az adókedvezmény nem gyakorol hatást, ami nem specifikus egyetlen iparágra sem. A számítások szerint azok, akik nem részesülnek SZJA-mentességben és nem kapnak adókedvezményt, idén 4,5%-kal, jövőre pedig további 3,6%-kal kevesebb jövedelemre számíthatnak, a kormány inflációs előrejelzése alapján.

A szakszervezet álláspontja szerint egy tapasztalt, 30 éve a pályán lévő szakképzett ápoló havi bruttó jövedelme jelenleg körülbelül 600 ezer forint. Ez a szám a legfrissebb becslések szerint nominálisan legalább egyharmaddal magasabb, mint 2022-ben. A szakszervezet úgy véli, hogy a jelenlegi, emelt bér értéke a boltokban nem különbözik lényegesen az alacsonyabb jövedelmek vásárlóerejétől, amely három évvel ezelőtt volt tapasztalható. Ennek fényében idén és a következő évben is inflációkövető bérnövelést követelnek a kormánytól, mivel attól tartanak, hogy a helyzet további romlása újabb elvándorlást eredményezhet az egészségügyi szférából.

A szakszervezet vezetője lapunknak leszögezte: az inflációkövető bérkorrekció mellett fontos lenne az egészségügyben dolgozók munkakörülményeinek javítása. Ugyan voltak az RRF lehívására irányuló fejlesztések, főleg vidéken, az uniós forrásokra még mindig várunk.

A rendszerből legalább 500 milliárd forint hiányzik a GDP-arányos nemzetközi összehasonlítások alapján. Ha évente ennyivel több forrást tudnánk biztosítani a betegellátás számára, akkor körülbelül 8-10 évbe telne, hogy elérjük az uniós átlagot.

- jegyzete meg. Más tagországok egyre többet fordítanak az egészségügyre, amit Soós Adrianna szerint kollégáik is tapasztalnak, sokan a kedvezőbb munkakörülmények miatt hagyják el az országot, miközben itthon a bérkorrekcióval sem sikerült elérni, hogy több fiatalt vonzzanak be a területre.

A FESZ elnöke elmondta, hogy a munkaerő-utánpótlásra több javaslatot is megfogalmaztak az államtitkárság felé. Úgy vélik, a hazánkban maradt pályaelhagyók számára kellene kedvezőbb feltételeket teremteni a visszafoglalkoztatáshoz, itthon minden második szakképesítéssel rendelkező nem gyakorolja hivatását. Az érdekvédő elmondásai szerint kollégáik visszajelzése alapján a legnagyobb problémát az jelenti számukra, hogy a betegek gondozásához szűkös a rendelkezésre álló eszközök köre, az amortizáció szintén gondot jelent, vagy hogy kánikula idején klimatizálatlan helyiségekben, hőségben dolgoznak 12 órákat.

"A fizetés mellett a munkaerőhiány jelentős tényező abban, hogy a szakdolgozók többsége 240, sőt például a műtéti- és fekvőbeteg-ellátásban sokan 280-300 órát dolgoznak egy hónapban, ami az ellátás minőségének rovására megy"- fogalmazott Soós Adrianna, aki ennek másik tényezőjeként megemlítette, hogy a lakosság életkorának kitolódásával, a nagy arányú, krónikus betegségek megszaporodásával sokkal több teher hárul az ápolók a húsz évvel korábbiakhoz képest nem igazán bővült állományára.

Ez a szituáció minden olyan magyar állampolgárt hátrányosan érint, aki gyógyulásra vágyik. A hiányzó erőforrások és a nem megfelelő ellátási körülmények csak tovább fokozzák a bizonytalanságot, ami rendkívül megnehezíti a gyógyulási folyamatot.

Az érdekvédelmi képviselő hangsúlyozta, hogy a helyzet rendkívül aggasztó, hiszen évente egy kisvárosnyi, körülbelül 60 ezer magyar ember veszti életét olyan okok miatt, amelyek megelőzhetőek lennének. Szerinte sürgősen szükség lenne átfogó népegészségügyi programokra, hogy csökkenthessük az ellátásra szoruló magyarok számát.

A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) vezetője kiemelte, hogy az inflációval összhangban történő bérkorrekció és a munkafeltételek javítása érdekében a szeptemberi kerekasztal-beszélgetésen a társszervezetekkel közösen fogják megvitatni a szükséges intézkedéseket. Céljuk, hogy világosan megfogalmazzák elvárásaikat a döntéshozók felé. Ha az igényeik nem kapnak megfelelő figyelmet, Soós Adrianna jelezte, hogy nyitottak lesznek további nyomásgyakorlási formákra, amelyek nem csupán szimbólumok és jelvények használatát jelentik.

Kérdésünkre vázolta, ennek pontos részleteiről később fognak egyeztetni, lehetséges hogy a MOK március 8-ai demonstrációhoz hasonló kiállással eredményt tudnak elérni. Tiltakozhatnak még az önként vállalt túlmunka, másodállásuk felmondásával, vagy az orvosokhoz hasonló módon a felmondások letétbe helyezésével. A közösségüktől is várják, mit tudnak vállalni ennek érdekében. Megemlítette, számos külföldi példa van arra, hogy a betegellátás veszélyeztetése nélkül hogyan tudnak sztrájkba lépni az egészségügyben dolgozók. Elmondta, nagyjából egy éjszakai, hétvégi ügyelet készenléti idejével lehet ilyenkor számolni, a műtéti vagy például a sürgősségi ellátás zavartalan működése mellett.

A törvény szerint a kormánnyal folytatott sztrájktárgyalás során meg kell határozni az elégséges szolgáltatásokat. Ez még több várakozási időt jelentene az embereknek, mivel már most is több helyen kevés a szakdolgozó. Soós Adrianna ugyanakkor bizakodó, szerinte nem kell eljutni odáig, hogy az egészségügyi dolgozók sztrájkba lépjenek, mivel a 2023-as évben az ezt előkészítő tárgyalások során sikerült megállapodniuk.