A szlovén lipa, más néven a szlovén hársfa, nem csupán egy fát jelent, hanem a szlovén kultúra szimbólumát is. E fák története mélyen gyökerezik a régió hagyományaiban, ahol évszázadok óta szent helyszínek és közösségi események középpontjában állnak. A l

A Muravidéki Régiséggyűjtők Egyesülete által rendezett ismeretterjesztő előadásra június 12-én került sor a lendvai "Kettesben". Az eseményen Mursics József régiséggyűjtő osztotta meg tudását a független Szlovéniában kibocsátott első bankjegyek és érmék történetéről, ünnepelve ezzel a kiadásuk 35. évfordulóját. Az este során a résztvevők betekintést nyerhettek a szlovén pénzverés kezdeti időszakába, és megismerkedhettek a régiségek gyűjtésének izgalmas világával.

Az előadás középpontjában a szlovén lipa állt, amely Szlovénia első, de nem hivatalos pénznemeként jelent meg, már 1990-ben, Jugoszlávia felbomlása előtt. Ez a lépés nem csupán egy új valuta bevezetését jelentette, hanem Szlovénia függetlenségi törekvéseinek szimbolikus kifejeződése is volt. Az ország 1991-es önállósodása után azonban a tollár vált a hivatalos pénznemmé, így a lipa emlékként maradt fenn a történelemben. A rendezvény résztvevői lehetőséget kaptak arra, hogy megismerkedjenek a szlovén lipa történetével, amely a jugoszláv hiperinfláció sújtotta időszaktól kezdve a Lipa Holding törekvéseinek bemutatásáig terjedt, egészen a "bónokig". Az érdeklődők a bemutatón megcsodálhatták az előadó gyűjteményéből származó bankjegyeket, valamint a precízen megtervezett, lenyűgöző grafikájú lipák vázlatait. Mursics József, a gyűjtemény tulajdonosa, a történelmi emlékek megszerzésének hátteréről így nyilatkozott: "A dokumentumok értéke attól függ, hogy az adott időszakban miként értékeljük őket. Sajnos a szlovén múzeumok akkoriban nem látták meg a bennük rejlő jelentőséget, ezért amikor lehetőségem nyílt rá, megvásároltam az egész archívumot, amely bemutatja, hogyan készültek ezek a papírpénzek és érmék. Ma azért gyűltünk össze, hogy felelevenítsük Szlovénia történetének ezt a fontos szeletét."