"A NATO-ra most talán még nagyobb szükségünk van, mint valaha."

A Müncheni Biztonsági Konferencián Mark Rutte NATO-főtitkár, valamint két amerikai szenátor, Lindsey Graham és Jeanne Shaheen eszmecserét folytattak a transzatlanti kapcsolatokról, továbbá a NATO jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól. Rutte rámutatott, hogy bár a Donald Trump vezette amerikai kormány éles kritikákat fogalmaz meg Európa irányába, a két kontinens között továbbra is egy erős katonai szövetség iránti elkötelezettség figyelhető meg. Graham és Shaheen is hangsúlyozták a NATO jelentőségét, amelyet a béke és a stabilitás biztosítékaként emeltek ki, ezzel is megerősítve a szövetség iránti elkötelezettségeiket.

Fizetni vagy zsákmánnyá válni? Ezzel a provokatív kérdéssel indult a panelbeszélgetés, amelyet február 15-én, szombaton rendeztek meg a Müncheni Biztonsági Konferencián. Az eseményen Mark Rutte, a NATO főtitkára, valamint a két amerikai szenátor, a republikánus Lindsay Graham és a demokrata Jeanne Shaheen osztották meg gondolataikat. A rendezvény, amely a globális biztonságpolitika egyik legfontosabb fórumának számít, lehetőséget teremtett arra, hogy a résztvevők mélyrehatóan elemezzék a transzatlanti kapcsolatokat és a NATO jövőjét.

A panelbeszélgetés keretében elsőként Mark Rutte lépett a mikrofonhoz, aki tavaly nyáron vette át a NATO irányítását Jens Stoltenbergtől. Az egykori holland miniszterelnök J.D. Vance amerikai elnök beszédére reagálva - amelyben az alelnök éles bírálatot fogalmazott meg Európával szemben - valamint az új Donald Trump vezette amerikai adminisztráció NATO- és Európa-politikájának kontextusában kifejtette, hogy bizakodó a katonai szövetség jövőjét illetően.

A NATO-főtitkár három lényeges hasonlóságot azonosított Trump Amerikája és az európai NATO-tagállamok között:

Rutte Vance beszédére fordulva elmondta, hogy sok európai vezető panaszkodott, amiért az Egyesült Államok eddig nem hívott európai országokat a tárgyalóasztalhoz az ukrajnai háború kapcsán, de szerinte ez Európa hibája is. Arra szólította fel az országokat, hogy panaszkodás helyett konkrét ötletekkel és ajánlatokkal álljanak elő, most a tettekre van szükség - szerinte az előző napi panaszkodást mára az ötletelés váltotta fel.

A NATO főtitkára egyértelmű üzenetet fogalmazott meg az Egyesült Államok számára, amikor hangsúlyozta, hogy a fegyverkezés az amerikaiak számára kedvező üzletág, mivel az európai államok négyszer annyi forrást fordítanak amerikai haditechnikai eszközökre, mint amennyit az Egyesült Államok európai fejlesztésekre költ. Ez a pénzügyi dinamika nem csupán a biztonságpolitikai együttműködés szempontjából lényeges, hanem aláhúzza a két oldal közötti szoros kapcsolatok jelentőségét is az Atlanti-óceán mentén.

Rutte után a panel során két amerikai szenátor, Lindsay Graham, a republikánus oldal képviselője, és Jeanne Shaheen, a demokrata párt tagja osztotta meg gondolatait a NATO és az Egyesült Államok közötti viszonyról.

Graham hangsúlyozta, hogy a NATO stabilitást jelent, többek között a katonai szervezetnek köszönhető, hogy a világon szabadon lehet utazni. Ezenkívül méltatta a tagállamok közötti együttműködést, valamint a katonai szövetség főtitkárát, a mellette ülő Mark Ruttét, aki szerinte jól mérte fel a NATO szükségleteit és méltó utódja Stoltenbergnek.

A republikánus szenátor úgy látja, hogy ugyan immáron a legtöbb tagállam eléri a 2014-ben bevezetett költekezési szabályt - azaz a tagállamok éves GDP-jük két százalékát fordítják hadseregükre -, azonban nem ehhez kell igazítani a védelmi kiadásokat, hanem a fenyegetéshez, ami szerint már a három százalék is indokolt lenne.

A NATO szerepe napjainkban kiemelkedően fontosabb, mint valaha. Putyin nem merne támadni egy NATO-tagállamot, mivel az óriási következményeket vonna maga után.

- fogalmazott Graham, aki ezután arra szólította fel a tagállamokat, hogy tanuljanak a Krím félsziget 2014-es annektálásából, amikor Oroszország azt nagyobb ellenállás nélkül elfoglalta.

Mint ahogy visszaemlékezett, a katonai szövetség több mulasztást is elkövetett, mert túlságosan azzal foglalkozott, hogy elkerülje Putyin további provokálását. Ennek következtében például nem erősítették meg Ukrajna integrációját a nyugati gazdaságba és kereskedelembe, valamint nem nyújtottak elegendő támogatást a felfegyverzéséhez sem.

Ezután megismételte a pénteki panelbeszélgetés során már elhangzott gondolatát, miszerint Ukrajnát automatikusan fel kellene venni a NATO-ba, amennyiben Oroszország ismét megtámadná, továbbá hangsúlyozta az Ukrajnában található kritikus nyersanyagok fontosságát.

Szerinte azt nem lehet hagyni Putyinnak, hogy ellopja, amennyiben pedig Ukrajna és az Egyesült Államok megegyezik az ukrán nyersanyagokról, akkor Amerikának is nagyobb érdeke lenne megvédeni az országot.

Demokrata társa, Jeanne Shaheen a NATO-tagállamok védelmi költségvetéséről kifejtette, hogy a kiadások növelésére van szükség, de hangsúlyozta, hogy minden egyes tagállamnak a saját lehetőségeihez mérten kell hozzájárulnia.

Egyedülállóan vonzó volt számára Graham javaslata, miszerint egy esetleges béke megkötését követően, ha Oroszország újra megtámadná Ukrajnát, automatikusan csatlakozhatna az ország a NATO-hoz.

Szerinte az ukrajnai háborúról szóló béketárgyalások kapcsán nem szabad bizonyos lehetőségeket kizárni, hiszen azzal gyengébb helyzetből indulna a tárgyaláson Amerika - emiatt szerinte Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter félrebeszélt, amikor azt mondta a napokban a NATO külügyminiszteri találkozóján, hogy Ukrajna NATO-tagsága kizárt. Úgy gondolja, később emiatt is pontosított J.D. Vance, aki ezt, valamint az amerikai csapatok Ukrajnába küldését sem zárta ki a béke garantálásaként.

Shaheen hangsúlyozta, hogy a NATO-nak folytatnia kell Ukrajna ellátását olyan fegyverekkel, amelyek lehetővé teszik az önvédelem hatékony megvalósítását. Emellett sürgette az Oroszország ellen irányuló szankciók fokozását is, hogy Putyinra növekvő nyomást gyakoroljanak. A demokrata szenátor véleménye szerint a tartós és valódi béke elérése érdekében kulcsfontosságú, hogy Putyin ne tudja többé támadni Ukrajnát. Ezt többféleképpen is biztosítani lehet, és bár Ukrajna NATO-tagsága is egy lehetséges opció, véleménye szerint az ország biztonsága más módszerekkel is garantálható.

Graham itt egy pillanatra átvette tőle a szót, hogy hozzátegye,

A panel résztvevői egyhangúlag hangsúlyozták, hogy az ukrajnai konfliktus végleges rendezése érdekében elengedhetetlen, hogy a béketárgyalásokat követően valódi, tartós béke jöjjön létre, nem csupán átmeneti tűzszünet.

hiszen immáron ők is részei a konfliktusnak közvetetten, egy Nyugat számára gyenge békémegállapodásból pedig e három ország is profitálna, amit szerinte el kell kerülni.

A biztonságpolitikai konferencia idei középpontjában Donald Trump amerikai elnök és Joe Bidenhez képest módosult Európa-politikája áll. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, J.D. Vance amerikai alelnök, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is kifejtette véleményét a témáról. Zelenszkij különösen éles kritikát fogalmazott meg Donald Trump irányába, valamint az európai országokkal szemben, hangsúlyozva, hogy azok tettek helyett csupán ígéretekkel szolgálnak.

A konferenciával kapcsolatos cikkeinket az alábbi hivatkozáson találhatod meg.