A magyar lakosság jelentős része potenciális kockázatnak van kitéve, amikor külföldi útra indul.

Ha a Déli pályaudvar irányába tartunk, ne felejtsük el megemelni a fejünket, és rápillantani az egykori neonfényű hirdetésre, amely így hirdette magát: Biztosítás - biztonság. Ekkoriban a csoportos utazások voltak a divat, és a biztosítás költsége is benne foglaltatott az árban. Azóta, hogy új lehetőségek nyíltak meg,

A határok alig számítanak, és néhány óra alatt már a Föld másik oldalán találhatjuk magunkat, mintha nem is törődnénk ezzel. Pedig a világ egyre inkább fenyegetővé vált.

A statisztikák sokszor eltérő képet festenek, de az tény, hogy rengeteg utazó mer nekiindulni az ismeretlennek anélkül, hogy biztosítást kötne. Persze, hogy ez mennyire kockázatos, nagyban függ az úticéltól: egy kellemes estét eltölteni a Schönbrunni koncerten egészen másféle "kaland", mint nekivágni az Antarktisz dermesztő hidegének vagy felfedezni Afrika belső területeit.

A Europ Assistance legfrissebb kutatása szerint a magyar lakosság fele kétévente elutazik külföldre, de sokan még mindig nem kötnek utasbiztosítást. A 2025 májusában zárult átfogó felmérés a 18-69 éves korosztály utasbiztosítással, gépjármű- és otthoni asszisztencia-szolgáltatásokkal kapcsolatos attitűdjeit, preferenciáit és fogyasztói szokásait vizsgálta. Az eredmények alapján megdöbbentő, hogy csupán tízből négy magyar választja a biztosítást nyaralása során, miközben minden harmadik utazó már tapasztalt váratlan helyzetet, amikor jól jött volna a külföldi segítség.

A háztartások háromnegyede rendelkezik saját gépjárművel, és ezek közül egyharmad már külföldi utakra is vállalkozik. Érdemes azonban megemlíteni, hogy az autósok több mint 50%-a nem veszi igénybe az úgynevezett asszisztencia szolgáltatásokat, holott 91%-uk hasznosnak tartja ezt a biztosítási formát. A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy a nyaralók legfőbb aggodalma az egészségügyi problémák és a velük járó költségek, valamint az autó meghibásodásából adódó nehézségek, például a megfelelő szakember vagy szerviz megtalálásának kihívása.

A felmérés alapján a hazai lakosság negyede (27 százaléka) utazik évente egyszer Európán belül, míg a kontinens határait a magyar felnőttek csupán 9 százaléka lépi át. Összességében a 18-69 éves magyarok közel fele szokott legalább kétévente külföldre utazni, és 34 százalékukkal fordult már elő olyan váratlan esemény, amikor szükségük lett volna utasbiztosításra. A kétévente utazók esetében tízből négyen mindig kötnek utasbiztosítást, míg minden harmadik személy csak valamilyen speciális esetben - síelés vagy ismeretlen országba történő utazás során - él ezzel a lehetőséggel. Az esetek többségében az utasbiztosításokat online kötik meg az ügyfelek.

A felmérés az utazók félelmeire is rákérdezett: minden második magyar gondolja úgy, hogy nehézséget okozna egészségügyi probléma esetén a hazaszállításuk. Közel ennyien (47 százalék) vélekednek úgy, hogy nehezen tudnák saját erőből megoldani a magyar nyelvű jogi segítség felkutatását, vagy károkozás esetén az esetleges kártérítés megfizetését.

Idén nyáron az autósok körülbelül egyharmada külföldön tervezi eltölteni a vakációját, főként a közeli országok irányába. Érdekes azonban, hogy az autótulajdonosok több mint 50%-a nem rendelkezik megfelelő védelemmel, így váratlan baleset vagy műszaki hiba esetén magukra maradnának a nyaralás alatt. A legkedveltebb szolgáltatások közé tartozik a 24 órás segítségnyújtás, a gépjármű hazaszállítása és a helyszíni javítás lehetősége, amelyeket a külföldi utazásra készülők körülbelül 40%-a értékelt kedvezően. A kutatás arra is rávilágított, hogy a külföldi utazások során felmerülő káresetek elhárítása milyen költségekkel jár, és milyen aggodalmak gyötrik az autósokat. A műszaki problémák orvoslása az érintett autósok 39%-ának 250 ezer és 500 ezer forint közötti kiadást jelentett.

Egy másik felmérés szerint az utasbiztosítási piac növekedése - ahogy erre közelmúltban megjelent elemzésében a Bank360.hu is rámutatott - bőven túlszárnyalta a külföldi utazási piac bővülését. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint ugyanis 2024-ben valamivel több, mint 13 millió egynapos és 8,94 millió többnapos útra indultak külföldre a magyarok. Az egynapos utazások száma csak minimális mértékben, 1,13 százalékkal nőtt, a többnapos kiruccanásoké viszont 9,7 százalékkal emelkedett.

A többnapos utazások átlagos időtartama 6,5 napról 5,9 napra csökkent. Ausztria továbbra is a legkedveltebb úti cél maradt, hiszen a magyarok tavaly több mint 7 millió alkalommal látogatták meg az országot, összesen pedig közel 309 milliárd forintnyi összeget költöttek el ott.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái egyértelműen megmutatják, hogy a harmadik negyedév a legfontosabb időszak az utasbiztosítási piacon. 2024-ben az éves egyszeri díjbevétel 41,2 százaléka ebben a három hónapban keletkezett. Ez nem is meglepő, hiszen a külföldi utazások szempontjából legforgalmasabb hónapok, július és augusztus, éppen a harmadik negyedévhez tartoznak. Ezzel szemben a negyedik negyedév a legkevésbé aktív időszak, amikor a biztosítókhoz befolyt díjbevételek csupán 16,3 százalékot tettek ki 2024-ben. Ennek ellenére az utasbiztosításból származó bevételek így is növekedést mutattak.

A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) által közzétett friss statisztikák szerint a tavalyi év során a biztosítók által kínált utasbiztosítási díjbevételek új rekordot döntöttek. A megkötött szerződések száma is figyelemre méltóan túllépte az 1,15 milliót. A Magyar Nemzeti Bank legújabb adatai alapján az egyszeri díjbevétel elérte a 18,1 milliárd forintot, ami 12,6 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezen kívül, a teljes utasbiztosítási díjbevétel 2024-ben 14,3 százalékkal nőtt, és már meghaladta a 22 milliárd forintot.

Ennek kitűzését 2025. április 14-én fogadta el az Európai Tanács. Célja, hogy az uniós polgárok megfelelően felkészüljenek utazásaikra, s ezáltal biztonságosabb legyen külföldi tartózkodásuk. Az esemény mindeig május negyedik péntekére esik.

Bár évente több milliószor hagyjuk el a határt, még mindig kevesen gondolnak rá, hogy előtte a Külügy- és Külgazdasági Minisztérium honlapjára kattintsanak. Pedig bizonyos úti célok esetében különösen hasznos lenne. Ahogy a Konzuli Szolgálat honlapját is érdemes olvasgatni.

Gyorsabban számíthatunk konzuli segítségnyújtásra, ha konzuli védelemre regisztrálunk. A regisztráció során megadott adatok elősegítik a kapcsolatfelvételt, ha például a Konzuli Szolgálat válsághelyzetet hirdetett ki a célországban. A regisztráció ingyenes, és csak pár percet vesz igénybe. Az efféle elővigyázatosság elsősorban a különféle kockázattal járó úti célok esetében fontos. De a Konzuli Szolgálat arra is figyelmeztet bennünket, hogy ismertessük útitervünket valamelyik rokonunkkal vagy ismerősünkkel, és utazáskor tartsuk magunknál hozzátartozóink, ismerőseink, valamint a célországban található magyar külképviselet elérhetőségeit. Azért is érdemes tájékozódni egy-egy országról utazás előtt, mert előfordulhat, hogy bizonyos régiókba például nem javasolják a látogatást.

Járattörlés vagy járatkésés esetén ne feledjük, hogy a Konzuli Szolgálat nem felelős a felmerülő problémák megoldásáért. Kiemelten fontos, hogy utazásaink során mindig legyen nálunk olyan utasbiztosítás, amely átfogó védelmet nyújt a lehetséges kárhelyzetek ellen, és jogi segítséget is magában foglal. Ezért érdemes alaposan tájékozódni és felkészülni az utazásokra.