A Lengyel Kukoricatermesztők Szövetsége (PZPK) 2024-ben úttörő lépésként rendezte meg első cirok fajtafórumát Lengyelország területén.
A Lengyel Kukoricatermesztők Szövetsége (PZPK) 2024-ben először rendezett cirok fajtafórumot Lengyelország területén. E rendezvény középpontjában az állt, hogy részletesen bemutassák a cirok termesztésében rejlő lehetőségeket és előnyöket. Tadeusz Michalski, a szövetség elnöke kifejtette, milyen fontos kérdések forognak kockán a cirok jövője szempontjából.
A Sorghum ID csapatának egy munkatársa találkozott a Polskiego Związku Producentów Kukurydzy, azaz a PZPK elnökével, ahol izgalmas eszmecserére került sor.
Tadeusz Michalski kifejtette, hogy a Lengyel Kukoricatermesztők Szövetsége 1984-ben jött létre, azzal a céllal, hogy egyesítse a kukoricatermesztésben érdekelt feleket. Ez magában foglalja a gazdálkodókat, a vetőmaggyártó vállalatokat, valamint a kutatásban részt vevő szakembereket is.
A 2000-es évek elején Lengyelországban három éven keresztül tartó súlyos aszály sújtotta a kukoricatermést - mondta a szakember. Ekkor a Syngenta bemutatott nekünk egy cirokfajtát, amely különösen a szárazságtűrés szempontjából ígéretesnek bizonyult. Ezért úgy döntöttünk, hogy kipróbáljuk, és nagyon gyorsan láttuk, hogy sekély talajon, szárazság esetén a cirok nagyon jól teljesít, jobban, mint a kukorica. Egy éven belül a cirok termőterülete néhány hektárról közel 20 000 hektárra nőtt. A gazdák azonban hamarosan rájöttek, hogy a cirokkal etetett tehenek kevesebb tejet adnak. Három év alatt a ciroktermő terület 3000 hektárra esett vissza. Tavalyig a termőterület meglehetősen stabil volt.
A fő törekvésünk az volt, hogy rávilágítsunk az érdeklődők számára arra, hogyan alakultak kedvezően a cirokfajták technikai és agronómiai tulajdonságai az elmúlt évek genetikai fejlődése révén. A bemutatón 13 különböző fajtát ismertettünk, köztük hat szemes cirkot és hét takarmánycirkot. Ezek a fajták a KWS, a Lidea, a RAGT, valamint egy magyar gabonanemesítő cég, az Agro Seed kínálatából származnak.
Abból az elgondolásból indultunk ki, hogy konkrét példákon keresztül bemutassuk, hogy a választék immár szélesebb, és tartalmaz olyan későbbi fajtákat is, amelyek jól alkalmazkodnak az ország éghajlatához és megfelelnek a különböző piacok igényeinek - mondta.
Bár a metanizációs technológia Lengyelországban még gyerekcipőben jár, bizonyos takarmányfajták már most is képesek kielégíteni ezt a fejlődő piaci igényt. A helyi gazdák, vetőmaggyártók, szakértők és diákok egyre inkább felismerik, hogy az újonnan kifejlesztett fajták a célpiacoktól függetlenül is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Takarmányozási szempontból például a cirok beltartalmi értékei egyre közelebb kerülnek a kukorica tulajdonságaihoz, így új lehetőségeket nyitnak meg a mezőgazdasági termelők előtt.
A lengyel jogszabályok miatt, amelyek megakadályozzák a kukorica egyedüli termesztését, szükségessé válik egy új növény integrálása a vetésforgóba. Ebből a szempontból a cirok izgalmas lehetőséget kínál számunkra.
Úgy látszik, hogy a cirkot a vaddisznók nem annyira pusztítják el, mint a kukoricát, ráadásul a kukoricamoly sem kedveli ezt a növényt. Ezek a jellemzők igazán vonzóvá teszik a gazdák számára.
Célunk, hogy 5-7 éven belül elérjük az 50 000 hektáros cirokterületet. Meggyőződésem, hogy a cirok kiemelkedő fejlődési lehetőségekkel bír hazánkban, különösen gabonaként és takarmányként a tejtermelő régiókban. Lengyelországban a mezőgazdasági területek több mint fele alacsony terméspotenciállal bír, és érzékeny az aszályra. Ezekben a körülmények között a cirok remek alternatívát kínál a kukoricának, hiszen növekedési ciklusa egy hónappal később kezdődik, így jobban ellenáll a vízhiánynak. A következő évben megújítjuk ezt a kísérleti platformot, hogy minél szélesebb körben tájékoztathassuk az embereket a cirokfajták genetikai fejlődéséről, ezzel is elősegítve a jövőbeli elterjedésüket - fogalmazott Tadeusz Michalski, a PZPK elnöke.
