A kormány azt tervezi, hogy megszünteti az EU-pályázatok kifizetéseit és kiírásait, ezzel gyakorlatilag lemondana a helyreállítási alap támogatásáról.

Megkezdődtek az EU következő közös költségvetésének tárgyalásai az uniós intézményrendszeren belül. Ezen a ponton még mindenki lehetőséget kap arra, hogy részt vegyen a döntéshozatali folyamatban. Ne hagyja ki a lehetőséget, hogy első kézből értesüljön a jövőbeli uniós pályázatokat és a források elosztását érintő legfontosabb változásokról! Regisztráljon következő webinárunkra, és legyen részese a diskurzusnak!

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a két kormányrendelet-tervezetet, amelyek az uniós források felhasználásával kapcsolatos nemzeti szabályozás átalakítására irányulnak. A javaslatok mögött az a meggyőződés áll, hogy a magyar kormány úgy véli, az Európai Unió továbbra is blokkolja a fejlesztési pénzek kifizetését, ami számos projekt kivitelezését veszélyezteti vagy akár lehetetlenné is teszi.

Ahogy azt tudjuk, a 2021-2027 közötti hétéves forrásciklus keretében Magyarország számára előirányzott 21,7 milliárd eurós felzárkóztatási és 10,4 milliárd eurós helyreállítási támogatás kezdetben teljes mértékben felfüggesztésre került a jogállamisági eljárás és a horizontális feljogosító feltételek következtében.

2023 decemberében mindössze 10,2 milliárd eurónyi kohéziós támogatás vált elérhetővé az igazságügyi reform révén. Ezt követően, 2024 tavaszán újabb 2 milliárd euróra számíthatunk a pedagógiai fejlesztések támogatásával.

A jelenlegi tervezet, amely gyakorlatilag eltünteti az RRF pályázatait, a kormányzati álláspont szerint arra a megállapításra alapoz, hogy "az Európai Unió folyamatosan és szándékosan félreértelmezi Magyarország szuverenitását". Ennek következményeként "a hibás uniós döntések és a források visszatartása bizonyos kötelezettségek teljesítését akár ellehetetlenítheti". A helyzet kezelésére a kormány új eljárási lehetőségeket kíván bevezetni, amelyek jogi és adminisztratív rugalmasságot adnak a magyar hatóságoknak.

A tervezett rendelet módosítása a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének (RRF) végrehajtását szabályozó 373/2022. (IX. 30.) számú kormányrendelet keretein belül történik. A módosítás értelmében a nemzeti hatóság jogosult lehet felfüggeszteni a támogatási kérelmek értékelését, valamint a támogatási szerződések megkötését abban az esetben, ha az adott projekt kifizetési kérelme nem nyújtható be az Európai Bizottsághoz.

Ez a helyzet most minden projektet érint, mivel a kormány nem teljesítette azokat a reformfeltételeket, amelyek a lehívás megvalósításához szükségesek.

A módosítás kiterjed a már folyamatban lévő, valamint a még nem szerződött projektekkel kapcsolatos ügyekre is.

A KTM új, társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslata a 2021-2027-es programozási időszak uniós támogatásainak felhasználását szabályozó 256/2021. (V. 18.) kormányrendelet módosítására összpontosít. Ennek a módosításnak köszönhetően egy új fejezet létrejötte válik lehetővé, amely felhatalmazza a nemzeti irányító hatóságot arra, hogy...

egy projekt végrehajtását hivatalosan "ellehetetlenültnek" nyilvánítsa, és ez alapján elutasítsa a támogatási kérelmet.

A szabályozás elsősorban állami, önkormányzati és közalapítványi szervezetekre, valamint a közvetlen vagy közvetett többségi köz- vagy önkormányzati tulajdonú vállalatokra irányulna. Különös figyelmet fordítanak ezekre a fejlettebb térségekben, ahol az egy főre jutó GDP a uniós átlagot túllépi - például Budapesten.

A rendelet második fontos aspektusa a területi szempontok bevezetése: az ellehetetlenülés megállapítására vonatkozó lehetőség kizárólag azon projektekre alkalmazható, amelyek olyan tervezési-statisztikai régiókban valósulnak meg, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) meghaladja az Európai Unió átlagát. Gyakorlatilag ez a rendelkezés főként Budapestet és Pest vármegyét érinti, amelyek az EU fejlettebb régiói közé tartoznak, és így eltérő támogatási elbírálásban részesülnek.

Végül a harmadik feltétel, hogy a projekt megvalósítását olyan uniós forrásból tervezték, amely részben vagy egészben jelenleg blokkolt. Ilyennek minősülnek például azok a források, amelyeket a 2022/2506 számú tanácsi határozat alapján függesztettek fel a jogállamisági aggályok miatt, vagy azok a programrészek, amelyek esetében a Bizottság az ún. "feljogosító feltételek" nemteljesítésére hivatkozva nem engedélyezi a kifizetéseket.

Az ellehetetlenülés megállapítása tehát akkor lehetséges, ha egy projekt mindhárom kritériumnak megfelel: a kedvezményezett a rendelet által meghatározott körbe tartozik, a projekt fejlett régióban valósulna meg, és finanszírozása jelenleg blokkolt uniós forrásból történne. Ilyen esetben az irányító hatóság - a jelenlegi szabályokkal ellentétben - nem köteles fenntartani a támogatási kérelem érvényességét, hanem az eljárást megszüntetheti, és a projektet kizárhatja a további finanszírozásból.

A magyar kormány álláspontja szerint ezek a lépések elengedhetetlenek ahhoz, hogy...

Gondoskodni kell arról, hogy a még megvalósítható projektek lehetőségei ne vesszenek el, különösen azok esetében, amelyek elengedhetetlenek a kulcsfontosságú stratégiai célok eléréséhez. Mindeközben fontos a költségvetési stabilitás és a pénzügyi szuverenitás fenntartása is.

Magyarország kohéziós kerete folyamatosan csökken, hiszen már 1,04 milliárd eurót levontak az n+2 szabály alkalmazása miatt. Ennek oka, hogy a kormány nem szabadította fel ezeket az összegeket 2024 végéig. Jelenleg tehát Magyarország számára mindössze 20,7 milliárd euró áll rendelkezésre a teljes kohéziós forráskeretből.

Magyarország számára a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretein belül további jelentős pénzügyi források állnak rendelkezésre: 6,5 milliárd euró értékű vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel formájában.

Az összegek azonban nagyrészt elérhetetlenek, a kormánynak 21 szupermérföldkövet maradéktalanul teljesítenie.

Eddig 2025 májusáig Magyarország nem nyújtott be hivatalos kifizetési kérelmet, és egyetlen RRF-mérföldkő sem került bejelentésre mint teljesített.

Eközben az Európai Bizottság pedig nem hajlandó a programot meghosszabbítani, így 2026 júniusa után már nem fogadnának be számlákat egyetlen tagállamtól sem.

A most társadalmi egyeztetésre benyújtott rendelettervezetek célja a kormányzati álláspont szerint az, hogy megszüntesse a forrásokhoz való hozzáférés elhúzódásának negatív hatásait a hazai projektek megvalósításában. A tervezetek a költségvetési kockázatok időben történő kezelését is elősegítik a jogi keretek rugalmasabbá tételével. Az érintett felek a következő napok során lehetőséget kapnak arra, hogy véleményezzék a javasolt intézkedéseket.