A biztonságos városi kerékpározáshoz nem elegendő csupán a megfelelő infrastruktúra megléte.
A Kékpározás Világnapján különösen erős a városi kerékpárosok iránti érdeklődés, és sokan kezdenek el gondolkodni azon, hogy miért nem választhatják a biciklit közlekedési eszközként. Az Euronews egy római szakértőt szólaltatott meg, aki megosztotta, hogy milyen feltételek és fejlesztések segítenék leginkább a városi kerékpározás népszerűsítését.
A fenntartható közlekedés a zöld átmenet egyik sarokköve. A városok közúti forgalmának, a belső égésű motorok használatának visszaszorítása a közegészségügyet is szolgálja. Erre is felhívják a figyelmet az olyan kezdeményezések, mint a kerékpározás világnapja (World Bike Day), amit világszerte június 3-án tartanak.
Az alternatív közlekedési lehetőségek közül kétségtelenül a kerékpározás az egyik, amelyik a legkevésbé környezetszennyező, így a legkevésbé káros éghajlatvédelmi szempontból. Ahhoz azonban, hogy az emberek ezt válasszák, színvonalas és biztonságos infrastruktúrára van szükség.
Tommaso Grandi, a Salvaiciclisti-Roma kerékpáros egyesület egyik vezetője, az Euronews riporterének nyilatkozva kiemelte, hogy a világ nagyvárosai, beleértve New Yorkot és Londont is, jelentős összegeket fektetnek a városi kerékpározás fejlesztésébe. Ez a közlekedési forma nem csupán gyors és helytakarékos, hanem környezetbarát is, ami előnyöket biztosít még azok számára is, akik nem használnak kerékpárt. Grandi hangsúlyozta, hogy a kerékpározás fontos része a városi közlekedésnek, bár nem az egyedüli lehetőség. Ennek ellenére a városoknak aktívan ösztönözniük kellene a kerékpározás elterjedését mint mindennapi közlekedési módot.
Rómában a kerékpározás elterjedésének egyik legnagyobb gátja, hogy az autósok gyakran figyelmen kívül hagyják a közlekedési szabályokat. Ennek következményeként pedig szinte következmények nélkül tehetik ezt, hiszen a hatósági ellenőrzések nem elég szigorúak.
Tommaso Grandi véleménye szerint a kétsoros parkolás az egyik legnagyobb kockázat, amellyel a városi közlekedés során találkozhatunk. Amikor egy autó megáll a már parkoló járművek mellett, hogy rövid időre várakozzon, ez különösen problémás lehet. Míg a gépjárművel közlekedők talán nem érzik ezt annyira, a kerékpárosok számára ez egy komoly veszélyforrást jelent. Grandi hangsúlyozza, hogy szükség lenne a jogszabályok szigorúbb betartatására is, különösen azok esetében, akik a telefonjukat bámulva vezetnek. "Ha valaki Róma utcáin közlekedik, szembetűnő, mennyi minden vonhatja el a sofőrök figyelmét" - tette hozzá.
Közben országszerte új kerékpárutak létesülnek, valamint olyan csomópontok is kialakulnak, ahol a gépjárművezetők mellett a kerékpárosok is zökkenőmentesen és biztonságosan keresztül haladhatnak.
Ahhoz, hogy jelentősen növekedjen a kerékpárral közlekedők száma, egyfajta kulturális váltásra is szükség volna. Sokan ugyanis automatikusan döntenek az autó mellett, nem is mérlegelnek. Így abba sem gondolnak bele, hogy kerékpárral sokkal gyorsabban célba lehet érni egy forgalmas városban, mint kocsival.
Grandi kiemelte, hogy az autósok gyakran a nagy távolságokra hivatkoznak, ám valójában Rómában az átlagos út hossza még csak 5-6 kilométert sem tesz ki. Tapasztalatai szerint az emberek többsége nem azért választja az autót, mert hosszú útra indul, hanem sokszor csak a közeli helyszínekre történő eljutás miatt ülnek be a kocsiba.
