A bíróság törvényesnek ítélte a Magyar Rádió ingatlanjaira vonatkozó bontási engedély kiadását.
A Magyar Rádió régi épületének lebontása - Kép: Huszti István / Telex
Szerdán ítélet született a Magyar Rádió egykori épületeinek lebontása miatt indított közigazgatási perben, amelyet a Fővárosi Törvényszék hozott. A Magyar Rádió helyén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa fog megépülni, ám a józsefvárosi önkormányzat és a helyi civil szervezetek hevesen tiltakoztak a projekt ellen. Az érintettek bírósági úton támadták meg a bontási határozatot, azonban a Fővárosi Törvényszék most elutasította keresetüket. "Az ítélet ellen fellebbezés nem nyújtható be, ám lehetőség van felülvizsgálati kérelem benyújtására a Kúriához" - áll a törvényszék közleményében.
A Lázár János irányítása alatt álló Építési és Közlekedési Minisztérium közleménye szerint a bíróság határozata megerősíti, hogy a Magyar Rádió régi épületeinek lebontására kiadott engedély minden vonatkozó szabályozásnak megfelelt. "A hosszú, egy éven át tartó jogi huzavona végére érkezhetünk: az egykori épületek helyén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszának építése kezdődhet meg" – olvasható a minisztérium nyilatkozatában.
A minisztérium szerint a perben alátámasztotta, hogy a bontási engedély jogszerűen került kiadásra, minden vonatkozó jogszabályi előírás betartásával és a felperesek állításai sem műszakilag, sem jogilag nem indokolják a bontás felfüggesztését vagy korlátozását. A felperesek azt kifogásolták, hogy a bontás többek között veszélyezteti a szomszédos épületek állékonyságát, szerkezeti egységét és figyelmen kívül hagyja a földrengésbiztonsági kockázatokat.
A bíróság indoklása alapján a II. rendű felperes által érintett társasház épületrészeinek és a bontásra kijelölt egyes épületek közötti közös fal nem kerül elbontásra, ellentétben a keresetben megfogalmazottakkal. A tartószerkezeti műszaki leírás elkészült, és a szakvéleményt egy, a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében nyilvántartott okleveles építőmérnök készítette, aki a Kamara honlapján található információk szerint tartószerkezeti szakértői kompetenciával is rendelkezik. Ezen kívül, a vonatkozó jogszabályok értelmében további igazságügyi szakértői véleményre nincs szükség.
A III. rendű felperes magánszemély egészséges környezethez és testi egészséghez való alapvető jogának megsértésére vonatkozó kereseti kérelmével kapcsolatban a bíróság kiemelte: az, hogy a környezetvédelmi hatóságnak észlelnie kellett volna, hogy a tevékenység előzetes vizsgálatra tartozó, jelentős környezeti hatásokra vezet, és ezek alapján intézkedést nem tett, nem a jelen perre tartozó kérdés. Ez egy önálló, a környezetvédelmi hatóság ellen megindított mulasztási per tárgya lehetett volna. Jelen esetben építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról volt szó, az alperes ilyen hatáskörben járt el, ezért a környezetvédelmi jogszabály környezetvédelmi hatóságra vonatkozó szabályai közvetlenül nem voltak alkalmazhatók, csak annyiban, amennyiben az építésügyi jogszabályok azokra továbbutalnak.
