A Bécsi Orvostudományi Egyetem elismerését, a Semmelweis-érmet, Karikó Katalin kapta meg, ezzel is hangsúlyozva kiemelkedő hozzájárulását a tudományos közösséghez.
Az elismerést Markus Müller, a Bécsi Orvostudományi Egyetem rektora, valamint Christoph Huber orvosprofesszor, a BioNTech egyik alapítója adta át a Nobel-díjas kutatónak. A Semmelweis-érmet a Bécsi Orvostudományi Egyetem a kiemelkedő egyéni életművek és kollektív teljesítmények elismeréseként adományozza. Az ünnepség során a Szegedi Tudományegyetem professzora Markus Müllertől egy Klimt-festmény reprodukcióját is ajándékba kapta. Karikó Katalin hangsúlyozta, hogy a tudományos felfedezések mindig az akadémiai szférából indulnak, és hosszú, kitartó munka szükséges ahhoz, hogy ezekből végül engedélyezett gyógyszerek születhessenek. Ugyanakkor kiemelte, hogy a felfedezések társadalmi elfogadtatása ugyanolyan fontos, mint maguk a tudományos eredmények.
A tudósok feladata, hogy ne csupán saját munkájukat végezzék, hanem a társadalom számára is világossá tegyék, mivel foglalkoznak, és hogyan járulnak hozzá a tudományos eredmények az emberiség fejlődéséhez. Egy professzor előadásában érdekfeszítő módon osztotta meg saját pályafutásának történetét, különös figyelmet szentelve annak a folyamatnak, amely az RNS 1961-es felfedezésétől eljutott a Covid-19 elleni vakcina kifejlesztéséig. Elmondta, hogy középiskolás évei alatt azért választotta Szegedet egyetemi tanulmányai színhelyéül, mert itt nyílt meg az új biológiai kutatóközpont, amely lehetőséget kínált a fiatal kutatók számára. Pályafutása a lipidlaborban indult, ahol hamarosan az RNS kutatására összpontosított, így részese lett a tudományos közösség izgalmas felfedezéseinek.
Harmincéves korában, amikor Magyarországon elvesztette állását, az Egyesült Államokba költözött. Kezdetben kutatásai az antivirális szerek fejlesztésére összpontosítottak, mivel a 1980-as évek közepén a HIV-járvány jelentette a legnagyobb közegészségügyi problémát - mesélte a kutató. Karikó Katalin felidézte, hogy Drew Weismann-nal közösen végzett munkájuk során arra a megállapításra jutottak, hogy a bejuttatott mRNS gyulladásos reakciókat vált ki a szervezetben.
Hosszú munkával sikerült kidolgozniuk a módosított mRNS-en alapuló eljárást, amely nemcsak, hogy nem okoz gyulladást, hanem tízszer több fehérje is termelődik a molekula alapján. Karikó Katalin kifejtette, az mRNS-technológia lényegesen egyszerűbben és olcsóbban megvalósítható, mint a fehérjéken alapuló terápiák. Jelenleg több mint 150 mRNS-technológián alapuló eljárás klinikai vizsgálata folyik.
Hozzátette: már a Covid-19 megjelenése előtt is végeztek ilyeneket, de a pandémiát követően került az eljárás a tudományos érdeklődés fókuszába. A kutató a mintegy kilencszáz fős - egyetemi oktatókból és hallgatókból álló - közönségének úgy fogalmazott, "kivételezettek vagyunk, hogy itt lehetünk és tudománnyal foglalkozhatunk, ezért amikor lehetőségünk van rá, köszönetet kell mondanunk szüleinknek és tanárainknak ezért".
