A mesterséges intelligencia elterjedése miatt akár 85 millió munkahely is eltűnhet – azonban a valóság ennél sokkal bonyolultabb.

Üdvözöljük az "On the Other Hand" szekcióban, ahol a Portfolio véleménycikkei találhatók. Az itt megjelenő írások a szerzők egyéni nézőpontjait tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg a Portfolio szerkesztőségének hivatalos álláspontjával. Ha szeretné megosztani véleményét a témával kapcsolatban, várjuk cikkét a [email protected] e-mail címre. A megjelent írásokat itt tekintheti meg.

A Világgazdasági Fórum (WEF) 2020-as jelentése a mesterséges intelligenciával kapcsolatban figyelemre méltó számokat tár elénk: 85 millió munkahelyet fenyegethet az AI fejlődése, miközben 97 millió új lehetőség is születhet. Ez azt jelzi, hogy a mesterséges intelligencia terjedése körüli egyik legnagyobb aggodalom, hogy a technológia miatt sok ember munkája válhat feleslegessé.

A mesterséges intelligenciát egyre szélesebb körben alkalmazzák a hatékonyság növelésére, amely lehetővé teszi, hogy a vállalatok

Kevesebb dolgozóval is képesek ugyanolyan munkamennyiséget teljesíteni.

A brit Tony Blair Institute for Global Change (TBI) tanácsadó nonprofit szervezet becslése szerint a magánszektorban a munkaidő közel negyedének megtakarítását teszi lehetővé az AI használata, ezzel éves szinten 6 millió munkavállalót kiváltva. A szervezet számításai alapján a mesterséges intelligencia hatására az Egyesült Királyságban 1-3 millió munkahely szűnhet meg a következő időszakban. A megszűnések száma éves szinten várhatóan 60 ezer és 275 ezer között tetőzik, ám ez az ország teljes munkaerejének (33 millió fő) csupán 0,2-0,8%-át jelenti. Ezt a csekély veszteséget ellensúlyozza a mesterséges intelligencia által elérhető gazdasági növekedés: a TBI 2050-re a brit nemzeti jövedelem 5 és 14% közti növekedését prognosztizálja.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentése alapján...

Globális léptékben a munkahelyek körülbelül 40%-a érzékeny az AI által gyakorolt hatásokra.

A mesterséges intelligencia azonban a korábbi technológiai forradalmakkal ellentétben elsősorban a magas szintű munkákat váltja ki, ezért a fejlett gazdaságok munkaereje számára nagyobb kockázatot jelenthet: a fejlett gazdaságokban a munkahelyek 60%-át érinti a mesterséges intelligencia forradalma. Az érintett munkahelyek körülbelül fele esetében az AI munkafolyamatokba való bevonása pozitív, termelékenységnövelő hatással van. A többi munkahely esetében azonban a mesterséges intelligencia a jelenleg emberek által végzett feladatokat veszi át, amely a munkaerő iránti kereslet csökkenését, alacsonyabb béreket, végső esetben pedig egyes munkák teljes megszűnését eredményezheti.

A technológiai fejlődés következtében a munkahelyek száma akár 300 millióval is csökkenhet, ami arra kényszeríti a munkavállalók 14%-át, hogy új karrierutakat keressenek az mesterséges intelligencia (AI) miatt. Különösen a fejlett országokban a foglalkoztatottak körülbelül 60%-ának munkája kerülhet veszélybe. Jelenleg az AI alkalmazása következtében elbocsátott dolgozók aránya már elérte a 14%-ot.

A generatív AI, azaz az új, eredeti tartalom létrehozására képes mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatásait a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vizsgálta. Az OECD jelentése szerint globális szinten

A technológia alkalmazásával a munkafeladatok 26%-át akár a felére csökkentett idő alatt is teljesíthetjük.

Ez az arány a fejlett országok esetében jóval magasabb, az 50%-ot közelíti meg. Ugyanakkor az automatizáció szempontjából magas kockázatú munkák aránya, ahol a feladatok több mint negyede automatizálható, csupán 12%, a fejlett gazdaságok esetében pedig még alacsonyabb. Egy, szintén a generatív AI hatásait vizsgáló kutatás szerint a technológia a kreatív munkák 60%-ra alig, vagy egyáltalán nem gyakorol hatást. Az összes munkahelyi feladat csupán 2,5%-át veheti át egészében a mesterséges intelligencia, amelynek körülbelül felét várhatóan ellensúlyozza az új feladatok létrejötte az érintett munkakörökben. Az AI alkalmazása 1,2%-kal növelheti a termelékenységet. A McKinsey amerikai tanácsadó cég 2023-as előrejelzése ugyanakkor borúsabb jövőt mutat:

A hivatali támogatási feladatok akár 87%-ban automatizálhatók, ami jelentős lehetőséget kínál a hatékonyság növelésére.

A kreatív területeken a tevékenységek több mint felét a feladatok alkotják.

A mesterséges intelligencia egyre inkább a vállalatok elsődleges üzleti prioritásai közé emelkedik. Egy 2024-es felmérés alapján a válaszadó cégek 90%-a szándékozik a következő öt évben új AI-alapú megoldásokat és generatív AI-t integrálni működésükbe. Ezen kívül, a megkérdezettek 73%-a hangsúlyozza az AI-szakemberek toborzásának fontosságát, ami jól mutatja, hogy a jövő üzleti stratégiái szorosan összefonódnak a mesterséges intelligencia fejlődésével.

Az AI-jal kapcsolatos egyik legnagyobb félelmek egyike, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a társadalom jelentős részének munkáját. Egy tanulmány szerint az Egyesült Államokban a munkavállalók 52%-a tart a mesterséges intelligencia munkahelyükre gyakorolt hatásaitól. Az AI azonban csak korlátozottan, bizonyos szektorokban jelent veszélyt a dolgozókra, elsősorban azokra, akik

könnyen automatizálható feladatokat látnak el.

Az automatizálás révén a gépek és szoftverek képesek olyan monoton, ismétlődő feladatokat ellátni, amelyekhez korábban emberi beavatkozásra volt szükség. Ilyen tevékenységek közé tartozik például az adatok rögzítése, a telemarketing kampányok lebonyolítása, valamint a pénzügyi tranzakciók kezelése. Az automatizálás nemcsak időt takarít meg, hanem a hibalehetőségeket is jelentősen csökkenti.

A leginkább veszélyeztetett szektorok a gyártás, a védelem, a kiskereskedelem, a szállítás és a logisztika, a pénzügyi elemzés, a portfóliókezelés, az ingatlanpiac, az adózás, valamint a fordítás és az utazásszervezés, valamint a banki szektor is. A Bloomberg Intelligence (BI) 2025-ös felmérése szerint a Wall Streeten akár 200 ezer munkahely is megszűnhet a következő 3-5 évben az AI térnyerése miatt. A globális bankok munkaereje átlagosan 3%-kal csökkenhet, míg adó előtti nyereségük 12-17%-kal növekedhet, amely akár 180 milliárd dollár többletbevételt jelenthet a vállalatok számára. Mindezt az AI alkalmazása révén elérhető termelékenységnövekedés teszi lehetővé. A generatív mesterséges intelligencia várhatóan legalább 5%-kal növeli a banki szektor hatékonyságát és bevételeit.

Az AI a fizikai vagy rutinszerű munkák mellett a kreatív szakmákat is érinti. Már most csökkenő kereslet figyelhető meg a lektorok, jogi asszisztensek, grafikus tervezők és tartalomírók munkája iránt a generatív AI fejlődésének köszönhetően, ugyanis egyre több cég használ mesterséges intelligenciát álláshirdetések, sajtóközlemények és marketingkampányok írásához.

A munkahelyek mesterséges intelligencia által okozott eltűnése már nem csupán a jövő kihívása, hanem a jelenkor sürgető problémája. A Duke University és a Federal Reserve közös kutatása szerint az amerikai nagyvállalatok 61%-a tervezi, hogy 2025-re automatizálja a korábban emberek által végzett feladatokat. A cégek döntésük mögött leggyakrabban a termékek minőségének javítását (58%), a termelés fokozását (49%) és a költségek csökkentését (47%) említik, míg a munkaerő helyettesítése a válaszadók egyharmada számára vált prioritássá. A ResumeBuilder 2023-as felmérése rávilágít, hogy az AI-t alkalmazó vállalatok 37%-a már megtette az első lépéseket az alkalmazottak technológiával való helyettesítésére, és 44%-uk további elbocsátásokra készül 2024-ben. Ezen kívül a Meta 2025 januárjában bejelentette, hogy globális munkaerejének 5%-át, azaz 3600 munkatársát elbocsátja, hogy helyükre mesterséges intelligenciára és gépi tanulásra szakosodott szakembereket alkalmazzon.

A Microsoft társalapítója, Bill Gates egy 2025 márciusában tett interjúban hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia radikálisan átalakítja a gazdasági tájat. Gates megjegyezte, hogy a következő egy évtizedben csupán három munkakör marad érintetlen a mesterséges intelligencia forradalmától:

Ezek a szakemberek, akik a programozás világában, a biológiai kutatások területén és az energiatudományok szektorában tevékenykednek.

Bár az mesterséges intelligencia képes programozási feladatok elvégzésére, a technológiai fejlődéshez elengedhetetlenek a programozók kreatív hozzájárulásai. Az orvostudomány területén a kreativitás és a szakmai tudás nem helyettesíthető AI által; az emberi intuíció és tapasztalat továbbra is kulcsszerepet játszik. A biológusok ugyan egyre inkább támaszkodnak a modern technológiákra, azonban az emberi jelenlét alapvető fontosságú marad ezen a területen. Az energetikai szektor bonyolultsága – különösen az olaj, a nukleáris és a megújuló energia ágazatokban – megköveteli a stratégiai tervezést és az emberi szakértelmet, amit a mesterséges intelligencia még nem tud teljes mértékben helyettesíteni. Az infrastruktúra fenntartásához, az iparági kihívások megértéséhez és az innovációk megvalósításához továbbra is szükség van mérnökökre, kutatókra és technikusokra. Az emberi tudás és tapasztalat tehát elengedhetetlen a jövőbeli fejlődéshez.

A Gates által említettek mellett a jelenlegi technológiai fejlődés szintjén az összetett fizikai munkát igénylő pozíciókban, mint például a szakmunkák és az építőipar, a mesterséges intelligencia még nem képes teljes mértékben kiváltani az emberi munkaerőt. Ennek következtében ezek az iparágak viszonylag védettek az AI hatásaitól. A legnagyobb biztonságban lévő munkakörök közé tartoznak azok, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az AI fejlesztéséhez, például a gépi tanulással, kiberbiztonsággal foglalkozó mérnökök, szoftverfejlesztők, adattudósok és AI-ügynök menedzserek. Ezen kívül az olyan területek, ahol az AI-t támogató eszközként használják, szintén stabil pozíciót élveznek. A jövőben sem várható, hogy az AI teljesen átvegye a vezetői szerepek, a gyermekgondozás, az oktatás, az egészségügyi ellátás vagy a technikai tervezés feladatait, hiszen ezek a tevékenységek mély emberi kapcsolatokra és kreatív gondolkodásra építenek.

Összességében azok a munkák a legbiztonságosabbak az AI és az automatizáció szempontjából,

amelyek emberi tulajdonságokat - például szociális készségeket, érzelmi intelligenciát és interperszonális kapcsolatokat - igényelnek.

A kreatív munkakörök szintén kisebb kockázatnak vannak kitéve. A legalacsonyabb automatizálási kockázatú ágazatok közé tartozik az egészségügy, mivel ez a terület jelentős rugalmasságot és alkalmazkodóképességet követel meg a kiszámíthatatlan helyzetek kezelésében. Hasonlóan kevésbé kitett az oktatás, valamint a személyes szolgáltatások. Bár a jogászi munkát is részben érintheti az AI - különösen az olyan ismétlődő, dokumentumalapú feladatok automatizálásán keresztül, mint a jogi szövegek keresése vagy beadványok első vázlatának elkészítése -, a mesterséges intelligencia inkább eszköz lehet a jogászok kezében hatékonyságuk javítására, miközben a komplex jogi stratégiaalkotás és a meggyőző kommunikáció továbbra is szükségessé teszi az emberi képességeket.

A történelem folyamán a technológiai fejlődés nem csupán munkahelyek megszűnését okozta, hanem új lehetőségeket is teremtett. Hosszú távon ezek a változások általában kiegyenlítették egymást. Hasonló tendencia várható az AI által generált technológiai forradalom esetében is. Az AI nemcsak a gazdasági növekedést serkenti, hanem felgyorsítja az új termékek és szolgáltatások kifejlesztését is, ezzel elősegítve új munkahelyek kialakulását.